Én már akkor a Ződmacskában táncoltam, amikor te még anyáddal nézted a Derrick-et. Ami a foglalkozásomat illeti, hát, sexipari. Én vagyok a főmuff. Gáláns urakat kísérek baszásig, meg vissza. Kimondom, már elnézést a szóért: prosti vagyok, ha kérdik, de a névjegykártyámon az áll, hogy életmód-coach. Sok viszonyom volt, de azt azért nem mondanám, hogy ha az összes hímvesszőt zsinórra fűzném, azon egy vak Egerig eltapogatózna, de az érdi felhajtóig biztosan. Sok férfipéniszt láttam, kicsit, nagyot, feketét, fehéret, tarkát. Tudnék mesélni. 1000 euró velem egy éj, de a HUF-ra is bukok, ha van ennyid, hozzád nyúlok. Ha akarod, bújós vadmacska vagyok, ha akarod, a fekete sötét árnyalata. Engem verni is lehet, de akkor nagyon mélyre kell nyúlnod a zsebedbe.

Mások szerint is Dubájos hölgy vagyok, és én is annak mondom magam, ha. Mikor kint voltam, törtangolul mondtam a sejknek, hogy ha rám élvez vagy bárhovámba, esküszöm beleverem az orrát. Röhögött, rengett az ordas hasa. Tetszett neki a pesti vehemenciám, bár ő más szót használt, amikor tréfásan az arcom felé rúgott. Ha egy férfi rám akar menni, az megbeszélés kérdése. Csak fizessen - papírpénzzel, mert volt már olyan, hogy a kuncsaft aprózott a végén: a mosdótálba szórta nekem az egy eurósokat, mint cinegének a magot télen. Lógó csőrrel csipegettem fel. Majd bevezetem az eleganciát, és bőrmappát subrintok a kielégült kliens mellkasára, mint a pincér, abba merjed beleszuszakolni az apródat.

Na, ez még szelíd, elmesélem: volt egy édesipari vendégem, akinek az volt a heppje, hogy minden alkalommal hat csokoládé Mikulást kellett szétzúzni a fején, szezontól függetlenül, húsvétkor is. És arra élvezett. Néha milyen kitörései vannak az embernek, elképesztő. Mi?

Nem irigylem a kocsisoros lányokat, ahogy fagyban is kint állnak és délelőtt akár egy szendvicsért is képesek oralizálni. Ha rájuk jön a szükség, kimenni sem tudnak hova, hiszen már eleve kint vannak. Én szerencsére mindég luxus voltam. Ha kicsit megizzadok két menet között, higikendő a hónalá, sunarelax, liszterin, szájcsókosító, csiklósíkosító, villámhámlasztás és annyi, szexuálisan máris gyönyörűséges vagyok és olyan nincs, hogy valakinek ne füjjön a foga hozzám. Jöhet a faszmasszázs. Ha megfizeted a guminélkült, oké, van nálam esemény előtti-és utáni tablettám, bár néha már magam sem tudom, melyiket mikor, hiszen valahogy mindig két menet között vagyok.

Egyszer egy szíriai vendégem annyira beleszeretett ebbe a szőkés gyönyörbe, ami vagyok, hogy azonnal elvitt Phuketbe, az orosz oligarcha haverja jachtján. Kimentünk a nyílt vízre, majd a felszín alatt tengeri uborkákat szedtünk, tréfásan búvárkodva körülnéztünk a fenéken, amikor ő véletlenül, vagy direkt, meghalt, belehullázott ott nekem. „Hát ez remek jó” – gondoltam félig hangosan a víz alatt. De a hajószakács kiszedte, nem nekem kellett vonszolni. Csak a tudat, tudod… hogy ez a friss vízihulla nem rég még rám bukott, mint napközis a meggylevesre, most meg viszi a víz… Ment is le a hangulatívem rögvest. Ilyen is a prostizmus árnyoldala...

Az osztrákok a magyar virtusért jönnek hozzám, olyankor előveszem a karikás ostort, felöltöm a díszkurucot és hajrá. Tehát a szerepjáték sem idegen tőlem, sőt, specialitásom. Olyanokat csináltam már, hogyha leírnám a negyedét, azt is doszt ki kéne sípolni. Jártál már matekdominánál? A normál dominánál a kiszámíthatatlanság adja a szexuális izgalmat, nála viszont pont az ellentéte. Bezár egy ketrecbe és addig ki nem ereszt, míg ki nem számolod magad - ha hibázol, kapsz a vonalzóval, meg a feladatgyűjteménnyel! Elárulom neked, hogy nagyon sokan direkt félreszámolnak.

Persze, nekem is vannak rossz napjaim: egyik kliensem orgiát szervezett a lakására, aminek én lettem volna a háziasszonya, de amikor mindenki levetkőzött én felöltöztem.

Elszálltak felettem az évek, szóra sem érdemes. Azóta már csak azótám van. A szex számomra már csak hideg atlétika. Már magától ellent tudok állni a kísértésnek: a minap eleredt az eső, én pedig bemenekültem egy Swinger klubba. De nem nyúltam semmihez. Pedig egy férfi a répájával játszott az orrom előtt: hegyezgette, pedergette, kínálgatta nekem, de én elfordultam tőle. A portás is hiába pörgette kajánul a kapukulcsot a nemi szervén, hidegen hagyott. Annyit mondtam: „silány”. Annyit mondtam: „hiány”… A nyugalmi becsípődés az ember joga, s kötelessége.

Na, egy lájtosat azért elmesélek… A bácsis kalandomat. Képzeld, egyszer egy parasztbácsi eladta a tanyáját és eléggé elvagyonosodott ahhoz, hogy fussa rám. Hát, elmentem a harcsabajszossal, ilyenem még úgysem volt. Tapasztalat meg mindég kell. Házhoz mentem neki, mint az adventi kórus, mert mondta, hogy nem nagyon jó a lába… Levetkőztem, míg ő a hintaszékben szortyogtatta a tajtékpipáját. Nem győzött álmélkodni… hogy hát ő még ilyet nem is látott, „höj, de csupasz mindenhol kegyed”, meg „milyen kreólos a naccsága, az áldóját, olyan kicsi a p*csája magának, hogy menten lezuhan róla a bugyi, nem is értem, mi tartja”. Nem is érti, mi tartja… Érted?

Behúzza a sötétítőt inkább, mert a végén még az egész utca megláthat. Utoljára a Házibuli Attilávalra izgult ennyire az öreg, én meg rájöttem, hogy még mindig a Kammerer Zoltán-félékre bukom szívesebben, mint az álmélkodó nagynyugdíjasokra, de azért játszottam neki a szemenszedett kurtizánt: „Gyere, teeee, lomposlajos, naaa, egyél már ebből a friss pornóságból, amit itt tálalok neked, pőre mibenlétemen.” Hiába volt ordasul sok zséje az öregnek, a forint mégse viagra. „Ne tessék rögtön zavarba jönni, majd én felsegítem a kis fickót kezemmel-szájjal, de szemmel is verhetem.” – mondtam. Sex után pihenség, őszintén szalonnáztunk a konyhában. Megkérdezte, hogy uram van-e? hát hogy lenne? nekem az munkaköri ártalom. Szerintem a házassághoz két okos ember kell. Most mutasson nekem 2 okos embert!” – mondtam neki tréfásan. Légvárak valakire, aki csak ennyit mond, he…

És mitagadás, az én munkakörömben, s lelkemben nem berzenkedik a romantika sajnos. Nehéz éreznem azokat a megírt, édes szárnyú, köldöki pillangókat a hasamban, amiről a költők tolla beszél. Amit én érzek, az folyószámlára vezethető.