A tengerek mélye nem csak ritka, de hülye halaknak is bőven otthont ad, gondoljunk az idétlen bohóchalra, a stíluszavaros csikóhalra vagy a golyóstollgyárak kedvenc tengeri szörnyére, a tintahalra. Az alábbi összeállításunkkal a méghülyébb halakról kívánunk megemlékezni.

Kalapácshal:
A fémfejű halfélék családjának egyik népes nemzetségét a Kalapácshalak alkotják. Nyelük hosszú, fejük vasból van, és a tiszai halászmesterek szavait idézve: „ajándék csónak ne nézd a lapát”. Fejük masszív súlya végett az iszapos folyómeder alján időznek, és csak ritkán jönnek a felszínre, legtöbbször akkor, ha kifogják őket. Ferde metszésű szájuk nem visel bajuszt, a hátúszó felső széle hátrafelé meredeken esik, a farokúszó nem egyenlő lebenyű és mélyen bemetszett. Tavasszal ívnak, és egymást eszik. Pikkelyük csak Húsvétkor van.

Regényhal:
Főleg a Könyvhetek alatt szaporodik, gyakran szenved jelzőhalmozásban, időzavarban, és tobzódik a sablonos karakterábrázolásokban. A közepe ellaposodik, de a végén mindig van valami csattanó. Csordában vadásznak és akár hatszáz oldalasra is megnőhetnek. Egy fajtiszta regényhal sose süllyed olyan mélyre, hogy plagizáljon. A betűszájú halak családjába tartozik, és gyakran lelkiismeretlenül telecsinálja az egész szövegkörnyezetet.

Patkányhal:
A Rágcsálószájú halak családjába tartozó kétszikű emlőshal az év bármelyik szakában képes létezni. Az ívási idő teljes tartama alatt meztelen. Csak télen alszik, akkor is nyitott szemmel, feje alá gyömöszölt kispárnával. Az ívási időben akár hét liter vizet is képes meginni naponta. Kedveli a szűk csatornákat és imád a kukákban kotorászni.

Agyhal:
A Szervhalak családjába tartozó halfaj a legéletképtelenebb fajta a kihalóban lévő puhatestűek között. A keszegekhez hasonlóan télen vermelnek le, összebújnak az iszapban, és talk show-kat néznek. Egymás között nem szaporodnak, inkább bevetik magukat az éjszakai diszkóéletbe, hogy szingli antilopokat cserkésszenek be, meddő nászukhoz. Gyakori drogfogyasztók és utcai kötekedők. A kukafelgyújtás sem áll távol tőlük. Néha megállítják a gyanútlan járókelőt, hogy tüzet vagy egy várostérképet kérjenek, és mikor az áldozatnak lankad a figyelme, lecsapják egy telefonkönyvvel.

Karburátorhal:
A Nyálkásfejűek családjába tartoznak, gyakran szívnak, de a tudósok azt jósolják, hogy a jövő a befecskendezőké. Előfordulási helyük a belsőégésű motorok. Szabadidejében összekeveri a levegőt üzemanyaggal, elégeti, és a helyzeti energiát a hátsó kerékre közvetítve mozgási energiát generál saját magának. Nagyon gyorsak. Az idegenekkel barátságosak, játékosak. A fiú Karburátorhal nehezen jön ki a lánnyal, mert mindketten idétlenül néznek ki.

Órahal:
Világszerte elterjedt a melegebb, szubtrópusi és trópusi tengerekben, de a meleg áramlatok révén északra és délebbre, a mérsékelt égövben is előfordulhat, különösen Greenwich vizeiben érzi jól magát. Párzási időben a kismutató és a nagymutató egyszerre áll meg 12 óránál. Reggel hatkor fülsértőn megcsörren, ezért a halászok cseppet sem kedvelik, mert elzavarja a többi halat. Ilyenkor az evezővel megkínálják, mire elkábul, és az óramutató járásával megegyező irányban gyűrűzik a fenékre. A digitális fajták 0:00-t mutatva múlnak ki. Gyakran késik, óraelemet fogyaszt, de ismerünk felhúzós fajtát is. Egyes példányai akár 50 méterig is vízállóak. A Kvarcórahal, a Gázórahal és a Zsebórahal közeli rokona, de Karácsonykor sose küld nekik lapot, mert az Undokhalnak még közelibb rokona.

Imahal:
A Kereszthal és a Szenthal távoli rokona. Mise alatt színt vált, és menekülés közben szenteltvizet spriccel a ragadozó Pogányhalak szemébe. Szívesen időzik a Gyóntatóhal és a Hithal társaságában, akikkel teliholdkor a felszínre úszva közösen zsolozsmáznak. A Katolikushal és a Protestánshal ritkán fér meg egymás mellett, és ha netán mégis, fogságban sosem szaporodnak. Az Imahal harangszóval hívja a nőstényt paráználkodásra, amit csak vasárnap hagynak ki. Jellegzetes csillag alakját bibliai idézetek borítják.

Hőmérőhal:
(ismertebb nevén: Lázmérőhal) Természetes ellenségei a száj-és végbélnyílás. Nem szereti a langyos, lázas helyeket, szívesebben időzik a partmenti sekély vizekben. Fejlett szociális kapcsolatokon alapuló csoportokban él - egy csoport többnyire egy tucat Hőmérőhalból áll, de időnként több százan is összegyűlhetnek nagyvizit idején. A szociális kapcsolatokat, beleértve a vadászat összehangolását is, fejlett kommunikációja segíti, ami a gerincük mentén látható higanyszál fel-le mozgatásában nyilvánul meg.

Cipóhal:
Nincs füle. Ha veszélyben érzi magát, hat egyenlő szeletre esik szét. Az utódok száma fajtól függően változó, de körülbelül 50 szelet. A legtöbb Cipóhal fajnál két-három órát vesz igénybe az ikrák fejlődése. Az élesztőtől megkelő ivadékok kicsiben ugyanolyanok, mint a szülők, akik a kikelés után már nem gondozzák, csak péklapáttal ide-oda tologatják őket. Az ivadékok kirajzása után beárazzák és kipakolják őket, majd száradáskor beszedik.

Tökhal:
Debrecen partjai mentén egészen Ausztráliáig honos halfajta. Idétlen viselkedésükkel sajnos sok kárt okoznak a tengerfenék vegetációjában, ahol hasznosabb fajok is élnek. Viszont keresett akváriumhalak, bár fogságban keveset élnek és ritkán szaporodnak. Ha szaporodik, azt gyakran direkt csinálja. A családban a nőstény hordja a nadrágot, a petéket pedig a hím hordja, a levelei tövén található szatyorban. Gyűlöli a Halloween-t. Magas A-vitamin tartalma néha kilóg a vízből.