- ÁÁÁáááá!!! – mondta mindenki, aki életében először pillantotta meg Tibort. A fiú különleges születési rendellenességben szenvedett, nevezetesen oszteomorfózisban, amitől az egész fejszerkezetét, bőr és az arccsontra tapadó izomszövet helyett a puszta semmi födte. Ahol elegáns arcszőrzetnek kellett volna serkennie, csupán a pőrén világló, csupasz koponya sárgállott. Tátongó arcüregeibe akár egy vékonyabb ceruzát is bátran be lehetett volna dugni, megbirizgálva az arccsontok alatt megbúvó élő szöveteket. Na, nem mintha bárki bármit is dugdosott volna Tibor üregeibe, hiszen az ilyesmi fájdalmas bunkóság (ám felettébb sokan fantáziáltak róla, titokban).
A fiú feje úgy festett, mintha szorgos archeológusok épp most kaparták volna elő az évezredes agyagból. Ami leletségének ellentmondott, az az élénken csillogó szeme volt. Hullafejű fiú – gondolták róla sokan: „Tibor, maga olyan, mint akinek csak a kókuszát hantolták el, s a kvártélyként szolgáló földpaplan, meg a bomlasztó idő csupán csak az ábrázatát rágta volna le.”
Az én élő koponyámat aztán semmilyen régész ne forgassa, hogy van-e benne bogár! – gondolta ilyenkor Tibor, keserű diadallal.

Mint mindenki másét, az ő arckoponyáját is hat darab páros és három darab páratlan csont építette fel, amelyek az állkapocs kivételével sima és fogazott varratos összeköttetésben álltak egymással. Arckoponyájának fő arányait a felső állcsont, a járomcsont és az állkapocs határozták meg. Ehhez járultak még az orrcsontok, amelyek a homlokcsont elülső-középső részével képezték az orrgyököt. A csontos orr alakjának a felépítésében részt vettek még a felső állcsontok, megadva a csontos orrnyílás alakját. Az orrnyílás alsó középső részén egy csonttüske volt, amelynek az iránya - húsos arcú emberek esetében - megadta volna a lágyrészekkel kiegészülő orr alsó élét, elegáns szabását, tömzsi, vagy éppen erotikusan nagy mivoltát.
Tibornak nem léteztek ajkai, ezért nyelve néha előfityedt fogai közül, ha nem figyelt oda, és nem tuszkolta gyorsan vissza. Ezen fogyatékossága miatt néha úgy festett, mint egy busómaszk, aki hányaveti módon gúnyolódik a világgal. Az állcsont horizontálisan fekvő szájpadi nyúlványához csatlakozott a két szájpadcsont, így a hozzá tartozó lágyrészekkel alkották szájpadját. Ezer szerencse, hogy Tibor koponyáján belül már megindult az élet, ezért egészséggel használhatta szájpadját és nyelvét. A felső állcsontok oldalirányú részéhez csatlakozott az előrefelé domború járomcsontja, melynek hátrafelé ívelő nyúlványa, a halántékcsont nyúlványával alkotta járomívét. 
Tibornak szemhéja sem volt, így pislogás nélküli hatalmas szemgolyókkal kukkerolt, mintha örökké csodálkozna valamin.

A lányok csak úgy voltak hajlandók henteregni vele, ha zacskót húzott a koponyájára (Itt meg kell említenünk, hogy Tibornak baromi jó teste volt, és hatalmas répája, melynek hossza közel 22 centi, míg átmérője 5,7 centi). Amúgy Tibornak nem sok barátja volt, mert többen féltek szürreális ábrázatától, mint nem. Habár jámbor fiú volt, embertársai nem szívesen mutatkoztak társaságában. A legvadabb házibuliban is megakadt a cédé, ha nagyritkán beállított, és az iskolai tánckar próbáin is rendszerint mindenki őt leste, emiatt sűrűn taposták le egymás lábát. Szerdán egy kiállításról is kidobták, mert az idegenvezető túlságosan hirtelen nézett rá, felfordult a gyomra és belehányt egy ezeréves amforába. 

Tibor a hétvégén kinézett a Ligetbe, ahol a Nemzeti Narancslekvár Fesztivál-és Vásár zajlott. Szerette a lekvárt. Ha tehette, mindig becsapott reggel egyet-egyet. Az idei fesztivál kiemelkedően sikeres volt. A Magyar Narancslekvár Főző Egyesület asszonyai kitettek magukért, mert hatalmas mennyiséget pakoltak a standok asztalaira. Ennyi lekvárból hatszázezer legókatonát lehetne formázni, öt liftet lehetne működtetni hét hónapig az Empire State Buildingben, négyszáz négyzetrácsos füzetet lehetne bekenni vele úgy, hogy minden kockába jusson. A zsűri a szegedi Kedves Nővérek egyletének lekvárját ítélte a legjobbnak, mert nem volt túl édes, sem túl zselés, és a színe is a természet adta zamatot ígérte.

Tibor egy reggel éppen a szemetet vitte volna le, amikor a háta mögött megcsörrent a telefon. A vonal végén Deress Dóra produkciós asszisztens várakozott. Arról próbálta meggyőzni Tibort, hogy legyen az egyik szereplője a HelloTV-n hamarosan induló, A Nagy Fogás c. valóságsónak. A produkció koncepciója szerint hat testi fogyatékost őrült helyzetekbe kényszerítenek majd, ahol vagy föltalálják magukat, vagy nem. Tibor leleményes volt, bátor és erős, de nemet mondott a felkérésre, és letette.

A fiú minden nap meglátogatta az egy emelettel felette lakó Margó nénit, aki szomorú volt és magányos. Fogott hát egy kancsó zöld teát, meg egy kis bonbont, és indult föl a lépcsőn. Margó néni már nagyon várta, mert igen szeretett csevegni mindenféléről egy ilyen kedves fiúval, aki majdnem úgy fest, mint ő. Az idős hölgynek volt egy Csuri nevű labradora, aki esténként becsattogott a nappaliba, hogy a nyanya abajgassa egy kicsit - ha nem foglalkoztak vele, akkor sértett dámaként kivonult az előszobába és a lábtörlőre szart. Margó néni ilyenkor úgy állt bosszút a hálátlan dögön, hogy elkezdte szedni a szélhajtó tablettáit. Habár Margó néni megvetette a kábítószereket, saját bevallása szerint a hatvanas években ő számított Kalifornia második legnagyobb hasiselosztójának. Manapság csak szolidan pippantott el egy-egy szál füvescigit a péntek esti LOST alatt, mert nagyon rá volt izgulva a főszereplő orvosra. Ezenkívül a nyanyus kiválóan gitározott, és egy csomó malac viccet ismert. 
Megitták a teát, felfalták a Mozart kugle-t, majd a fiú visszahúzódott vackára.

Délután csengettek. Tibor fáradtan az ajtóhoz kecmergett. Deress Dóra személyesen állított be mind a 165 centijével, okker garbójával és dizájn-szemüvegével. Tibor még nyekkenni sem tudott, amikor a kiscsaj villámgyorsan bemutatkozott és rátért a lényegre; ott helyben arról kezdte győzködni, hogy ez az egész só nagyon mulatságos lenne. Miután látta, hogy a fiú veszélyesen konok és távolságtartó, lassú sírásba kezdett, hogy kirúgják őt, ha nem szerzi meg a Koponyafejű Fiút a sóba, és szegény beteg anyja hamarosan elpusztul, ha a seggműtétjére való dohányt nem utalja át neki a HelloTV. Tibor nem akarta Dóra anyukájának elmúlását, ezért hamar alákaparta az orra alá dugott szerződést. Dóra könnyei egy pillanat alatt felszáradtak, és majomszerű kis arcára is visszatért a vidám pír.

Tibor ekkor szeretett bele.

A válogatáson rajta kívül még öt nyomi jelent meg, úgymint a kutyamellű nő, a kéttüdejű állatportré festő (szájjal-lábbal), a duplafogsorú vezérőrnagy, a kifordultbelű bankár, és a szömörcearcú kéményseprő.

Tibor a felvételek szüneteiben odasomfordált a forgatókönyvbe temetkező Deress Dórához, és elszavalta neki azt a költeményt, amit este írt neki:

Dóra, te selymes hernyó,
Szívemnek te vagy a jó.
Ha szép szád bármit kíván,
Abban nem lesz semmi hiány,
Ha rajtam múlik.

Szemed csak a szépre nyíljon,
Leander, jázmin, tettre hívjon
Ha szívem kevés neked,
Akkor télleg nem tudok micsinálni.

Hűs szobám falán mosolyod a tapétám,
Dudva, tüske, mocsár…rád áll a répám.
Arcod: mintha dézsából öntenék!
Nem nyugszom, míg nyálkás barlangod
be nem veszem.
Te tévésrima! Oly gyönyörű a mindened!

Amikor a költemény véget ért, Dóra hökkenve észlelte, hogy Tibor jelen van. Kiverekedte magát a papírok közül és letette a mobilt, amin eddig beszélt. Arcán mosoly bontott virágot, majd meghívta Tibort egy HelloTV-s kávéra. Közben szünet nélkül végig arról kotyogott, hogy a fiúból most országos sztár lesz, és mindez valami Nagy Dolognak a kezdete, pénzről és hírnévről mesélt, de a bohó fiú egy szavát sem hallotta. Belefeledkezett a töpörtyű nőbe. Mikor Tibor szóhoz jutott, megkérdezte, hogy hallotta-e a verset, amit az imént szavalt neki. A lány azt hazudta, hogy igen, de csak annyit tett hozzá, hogy manapság csak haikura van ideje, eposzra nincs. Aztán intett a három operatőrnek, és kezdődött a bevetés.

A hat emberszabásút két-két fős csoportokra osztották, így került Tibor egy csapatba az állatportré festő csajjal. Első körben egy bombát kellett hatástalanítaniuk, ami a városban volt elrejtve valahol. A három páros sóbajnok kapott egy verdát, egy térképet, néhány rejtélyes rigmust és egy csomó filctollat. Ha a szervezők elgondolása helyes, a felszerelés elviszi őket a bomba helyére, és így nem hal meg tízezer ember. A bombákat ugyanis úgy helyezték el, hogyha a játékosok nem állítják le időben, akkor jó sok ártatlan nővel és gyerekkel végezzen.

Szóval, mind a hat nyomi kapott egy autót és egy operatőrt kamerával. Indulhat a reality-kaland! Tibor vezette a kocsit, míg kéttüdejű mitfárere mellette böngészte Budapest kiteregetett térképét, miközben a Zokszó Rádiót bömböltette és hagymás halat evett.
Éppen a Kálvin téren hajtottak keresztül, amikor Anita általános komfortérzete kifakadt: akárhogy illeszti össze a rendelkezésükre álló puzzle-darabokat, értelmetlen az egész. A térképen három eltérő színű karika jelölt egy-egy objektumot, melyek túlságosan messze estek egymástól, ahhoz, hogy egy óra leforgása alatt mindhárom helyre odaérjenek és hatástalanítsák a bombát. A térkép felső részén a Nyugati Pályaudvar volt bejelölve, ám olyan elnagyolt karikával, hogy egyaránt jelenthette a WestEnd City Centrált vagy a Skálát, de akár magát a metróállomást is. Anita sírva fakadt, de olyan komolyan, hogy még az operatőr is vigasztalta szegény párát. A másik két lehetőség Kőbánya-Kispest és a Móricz Zsigmond körtér volt, így a térképen kirajzolódó, elkúrt háromszög a reménytelenség szimbólumát jelentette számukra. 

Ekkor Tibor leparkolt és átvette a térképet. Nézte-nézte. Rájött, hogy a megoldás kézenfekvő - a szervezők a küldetés elbonyolítását használták fel félrevezetésükhöz. A fiú összehajtotta a térképet – nem volt egyszerű, de ki tudja normálisan összecsukni? – úgy, hogy a címlap jól látszódjon, mentesen minden hajlattól és gyűrődéstől.
Nem a térképre és a hozzá mellékelt HelloTV-s borítékban lévő rejtélyes versikékre kellett volna összpontosítaniuk, hanem az egészre. A megoldás az orruk előtt volt. A térképen a Magyar Topográfia Társaság impresszumát egy A Nagy Fogás matrica takarta, melyet a fiú könnyedén lefejtett. Alatta a nyomda elérhetősége helyett csak egy mobilszám árválkodott. Semmi több. Tibor előkapta mobilját, és szaporán felhívta a számot. A bejelentkező muzsika a valóságsó szignálja volt, majd egy lendületes női hang közölte, hogy gratulál a megfejtéshez, a hívással hatástalanította az összes bombát és megmentette a várost.

A következő küldetés inkább mulatságos volt, mint veszélyes: el kellett kötniük egy autót, feljelenteni magukat, közölni a zsarukkal a pontos pozíciójukat, megvárni, míg kiérnek, és megvesztegetni őket. A csapatok felállása maradt a régi, két játékos maximum 40 ezer forintig mehetett el a kenőpénz felsrófolásában. Mindhárom csapat sikerrel vitte véghez a küldetést, így nemcsak 10.000 forintos étkezési csekkel gazdagodtak fejenként, de egy egerszalóki wellness hétvégével, egy képes albummal Magyarország kedvenc öntödéiről és néhány női borotvával is.
A harmadik menetben cigányokat kellett chelstonra tanítaniuk, fényes nappal. Ezt a menetet mindhárom csapat elvesztette, viszont csúcsnézettséget produkáltak, mert minden játékost megrugdostak.

A valóságsó három hónapig futott, majd hirtelen vége szakadt. Egy új valóságsó indult hamarosan, ahol híres embereknek hat hetet kellett eltölteniük az Erzsébet-hídon, egy szál pizsamában. Tibor lassan ráébredt, hogy a kurva Dóra módszeresen átverte a fejét, persze szigorúan médiastratégiai megfontolásból. A forgatás után hiába mászkált utána, hiába próbálta becserkészni, meghívni valamire, nem lelte nyomát. Ha a stúdióban hívta, letagadták a titkárnők, ha otthon, az üzenetrögzítő fogadta. Így viselkedik az a nő, aki nagyon nem akar összejönni koponyafejű fiúkkal.

Tibor tovább taktikázott és elbújt a tévészékház parkolójában. Megvárta, míg Dóra megközelíti pink Puntóját. Amikor a lány feltűnt a színen, és jellegzetes, ’dórásan sietős’, idegbeteg lépteivel a járműve felé ügetett, a fiú sebesen elétoppant, és a lényegre térve, kiteregette szívét és szándékait egy HelloTV-s közvetítő kocsi motorháztetejére. A lány szótlanul hallgatta, majd prüsszentett egyet. Dóra a következő pillanatban, csók és könny helyett, felfoghatatlanul gyors mozdulatokkal bepattant kocsijába és elsepert onnan.

Tibor beletörődve ébredt tudatára, hogy a szép Dóra kitáncolt az életéből.

Hamarosan a Nagy Fogás díszletét is lebontották, az autókat visszavették, még a szponzorruhákat sem tarthatták meg, amibe a produkció alatt öltöztették őket. A kamerák előtti bohóckodásnak vége, így minden torzszülött visszatérhetett korábbi életébe.

Tibor egyszer álmodott csak Dórával, aki közölte vele, hogy azért nem lehet köztük semmi, mert a fiú neki túl bonyolult ember.

Két hónap múlva Tibor váratlanul összefutott a lánnyal a Szuperspárba, ahol Dóra szakértői arccal egy karfiol tapogatásába merült, így nem láthatta a koponyafejű fiút, aki az öblítők mögül leste őt.

Tibor egy darabig azon morfondírozott, hogy megszólítja a csajt, vagy legalább tréfásan hátba dobja egy akciós kaukázusi kefirrel, végül nem tette egyiket sem.

Elmosolyodott, és a mirelitpult felé vette az irányt.