Direkt gyilkol a vitaminkirály

vitami.jpgDr. Cziczen Henrik a hosszú élet titka. Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel felszerelve, már születése óta. A férfi, aki egész életét a népegészségre áldozta, nem veszett kárba. Létfontosságú enzimhalmaz. Hatalmas fehérje. Egészséges plazma, megfelelő szénhidrát, ám az ideálisnál kicsivel több koleszterin tartalommal. A telített és telítetlen zsírsavak aránya kielégítő benne. Henrik genetikán végzett, most pirospozsgás, hófehér professzoros, pofaszakállal, derűs hatvanas, aki mlm rendszerben sajnos időben elvagyonosodott. Ha valaki, hát ő a bionagykövet. Kipipálhatta életbeli státuszát.

„Erre a romlandó emberi szervezetre bővenséggel ráfér a vitaminkodás” – mondja mindig viccesen a dr. ha meghívják a Reggelibe szakérteni náthához, elhízáshoz, hpv-hez. Egész nap büszke, mert ő volt az, aki behozta ’90-ben a pívizet meg a provitaminpogácsát. A zöldfateás E-vitaminjára pedig nem egy rákgyógyász és konditornás jár rá ma is. A saját fejlesztésű, feltuningolt gingó bilobáját egyenesen a Straub Dezső reklámozza az ATV-n. Az ashwaganda füves impotencia kenőcse még a Fábryba is bekerült. Több szóval: Henrik egy kurvára vitális öregúr, répával. Még önálló déli műsora is volt a Teleguruban! Retekből jósolt és egész jól.

Henrik mondta először a magyar nőnek, hogy szóját kell ennie, ha nem maradi, hanem nő akar maradni. A tévében a súlyos és egyáltalán nem röhejes vitaminreklámja minden nap cirkulált, táncoló macával, sok napszemüveges citrommal. Szavainak külön rovat áll fenn a Havi Homeó és a Lélek+Természet hasábjain, szépen megfaragott szállóigéit, pedig csak úgy lopkodják a copy/paste újságírók, mint a cukrot: „Mások keserű gennyéből verejtékes dzsúszt préselni és azt meggyógyítani küldetés és nem hivatás, és főleg nem szégyen. Az egzecíroztatnit meg kikérem magamnak!” - egyik jobb, mint a másik. Itt a másik: „Lélegezni muszáj, lélegezni jó. A vidéki levegő is jó, bár, de a levegő mindenhol OK, szerintem csak te nem szívod jól.” Vagy a: „Ma lesz a tegnapi világvége, a napkitörés miatt nyugtalanabb az elektromos háztartásom, mindez hullajó mandiner az immunnak, belgyógyásznak egyaránt!” – ez utóbbi még egy patikaplakátra is kikerült.

Céklagimnasztika és léböjt, ennyi, ami kell. Az Aphrodiéta is ennek a vén szélhámosnak a találmánya, az okos termékkapcsolás miatt egy fia zabszelet sem rohadt rá, elhordták a bevadított törzsvásárlók. Azt hintette gerillakampányban, hogy aki ügyesen végigviszi a 98 hónapos diétaprogramot, meglátja majd a jövőt, még időben.

Volt, hogy ő sem tökéletes: egyik reggel túl sok teagombát vitt be, délre pedig belement a ruhájába az egész kombucha állomány. Egyszer meg véletlenül seggrészegedett le az ipari mennyiségű erjedt csacsitejtől, amit Indiából hozatott egyenesen, hőlégballonnal. Saját szavaival élve: „Gondolj bele, ugye, ott van India, ott van Budapest, és az előbbinél még nagyobb a szarvilág, betegség meg szegénység mint Bp.-ben, mégse türelmetlenkednek, hanem van a vallás, és abba bele lehet nyugodni. Az indiai kisfiú, ha láttál már, meg pont olyan. Vadi, haramiás és somfordálós, mint egy török tinifiú. A szeme különösen, történelmileg ijesztő, ősi, titokzatos és fekete. Két autentikus ősgolyó az arcban, a védák könyvjelzője, egy olvasóból gurult el tán. Emiatt a két szem miatt nem tudod, hogy megbök-e az apróért, vagy csak namaszté és tovább. Lefényképeckedni az autentikus kis félfekával, aztán feldicsőíteni a fészre, hogy mindenki lássa, ez az élet.”

 

Émelyítően sokat rendelt a fiatalító kútíz gumicukorból, a bi-ginkó és triginkó hurutból nyárfanedűvel, a fogyasztható búzafűlevesből, és a százéves lapacsópacsuliból. Viszont a pénzvisszafizetési garival eléggé csalt. A fogyasztóvédelem elkaszálta, mert a konkurencia névtelen levélben azt küldte róla, hogy a tönkölykalácsa marhalisztből készül. A vádakat Henrik befogta a vitorlájába és így felelt reklámcéllal:

- Lehet, hogy marha, de akkor is százszázalékig természetesen, te neonaiv! A fészbukra buksz? Ott is ott vagyok, Biorépalé Kft. néven, jelölj be, visszajelöllek.

Az mlm erre be is kommentezett neki fenyegetően:

- Álljál le! …ájjál le, bazmeg, ájjálle, mert meg leszel te találva… 
De Henrik tömérdek bizalommal fütyült rájuk.

Az arcpirító affér után visszaesett egy kicsit az érdeklődés, na, nem komolyan, a lényeg, hogy mindez szépen el is mismásolódott, vagy hogy mondjam? törpült, az utána következő katasztrófa fényében. Ugyanis ebben az időben olyan helyzetbe került, amit már nem tudott helyrebeszélni a nagy pofájával. Betörtént a krach – ahogy a német mondja.  

Henrik Ugandából hozatott gombacsökkentő kandidasütit, amit eleinte nem sokan vettek. Na, némi bereklám a Cool-on után rákapott a lakosság, még az is, aki nem volt kandidás. A süti ízekben volt kapható, akadt kávés, lekváros, spenótos meg fenyőízű. Csakhogy az ugandai gombacsökkentő, rohadék módon, épp az ellenkezője volt: gombaserkentő. Egyik napról a másikra kutyanagyságú kandidagombák robbantak ki a gazdatestekből. Jaj, de odalett megannyi nő, gyerek és vásárló. Tiszta horror, mi? Tovább is van.

 

„A hülye ugandai szupersütid miatt, Henrik!” – vádolta az esti Híradó szegényt. És ez volt még a legkisebb jóban a rossz, ugyanis az egyre dagadó gombák nekiálltak elrongálni a fővárost: felburították a villamost, leköpdösték a parkoló autókat, csomót kötöttek a dunai hidakra, tömeges dugókat okozva. A metróalagútban hosszú, nyálkás csíkokat hagytak, majd jegy nélkül utaztak a szerelvényen, ha utaztak. Beleürítettek az Operaházba, nekitámaszkodtak a Bazilikának, és összespórázták a Le Meridient, hát azonnal el is ment az összes külföldi fizetővendég étvágya a gulyástól.

És erre már a rendőrség is felfigyelt: tüzet nyitott a rohamosztag, csakhogy a kocsonyás gombatesteken át-meg átment a lövedék. Felgyújtani sem lehetett őket, mert ahhoz túl nedvesek voltak.

Végül a miniszterelnöki hivatal táviratban szólította fel Henriket, hogy legyen szíves záros határidőn belül likvidálni a garázdagombáit, mert az egyik már a Mátyás templom tetején van, és még le találja törni a tornyát, netán kirugdossa belőle a frissen berenovált harangokat, brr, belegondolni is szörnyű. Nem beszélve arról, hogy a Hősök terén már így is számottevő kár keletkezett Gábriel arkangyalban, ugyanis az egyik kamionnagyságú gomba egyszerűen kiharapta a kezéből a koronát. „Tudja mennyi a pótlása? Kettő és fél milla, torinói rézből visszarenoválni jáspis dekorkaviccsal.” – emlékeztette a hivatal titkársága Henriket.

Egy nemzettudatos helyi vállalkozó felajánlotta, hogy ingyen is kipótolná az elpusztított reprokoronát, ónból, élethű aranypírral, de a miniszteri hivatal hivatalos sms-esben értesítette, hogy az ónját dugja a seggébe. És az a lóvé akkor is el lesz herdálva drága másolatkoronára, és kuss. De köszönik szépen, és nem felejtik el kedvességét. (ónból! Még jó hogy nem makettból vagy legóból, baszod…)

Most először direkt gyilkol a vitaminkirály, sk, kandidákat.

Almaecet fegyverével délig már hármat lenyilazott.