Létezik olyan, hogy valaki túl egészséges? Hiszen az ember nem áll másból, mint csontból, húsból, vérből, gennyből, zsírból és könnyből. Velőből, okostelefonból és izületi folyadékból. És van olyan, hogy valakinél mindez leoptimalizálva ketyeg? És egy szép napon majd egészségesen fog meghalni? Kényelmesebb elhinni, hogy a halált majd valahogy megússzuk, hogy ez ránk nem vonatkozik, és mi majd valahogy kimaradunk belőle. Nincs olyan ember, aki nem meghal. De vajon meg lehet előzni a halált? Úgy értve, hogy kitolni? Dehogynem! A táplálkozáson van a hangsúly. Aki jót esz, az nem hal meg hamar, legfeljebb troli által, de magától, úgymond: nem. Ezért kell mindig körülnézni. Körül is néztünk, napijegyet váltottunk a XVII. Budapesti Ződ-ÖkobioFesztre, melyet a Kőrösi Csoma Sándor élményparkban rendeztek.

Odass! Meg oda nézz! Kukmál, törökméz! Krumplilufi, vegabohóc, csírapiknik, gabonakolbász! Az egyforma embereknek egyformán startolt ez a délelőtt, egy közös, gyógyító meditációval, melyet Tlyubo Oboacsenpo mester tibeti hangtálakkal keltett életre. Gyógynövények, forrázatok, ződteák, gyökerek, ehető virágok, mester és margaréta. Fekete birizli koktéllal köszöntöttek minden hatodik vendéget, akiket még ingyenvécé kuponnal is megajándékoztak, meg azzal a jó tanáccsal, hogy az utóbbira szüksége lesz, ne dobja messze.

A Feszten a szakmai programok mellett számos kikapcsolódási, le-és feltöltődési lehetőséget is találtunk, úgymint az arc-és béltornát, mandala lefestést, gyöngyfűzést, ászanákat, megszokásokat, candidákat, antioxidánsokat, természetes és tudatos fogyasztókat. Láttunk termékeket, tejfakasztást, rügyfuckasztást, reikiket, kisebb és nagyobb gyerekeket, szoptató-és pelenkázó sarkot. Az idei Feszt kiemelt témája a kiegyensúlyozott életrend, és a „kijelentkezés a pofára eső versenyből”, egy jobb jövőért. Meg a coach-ok állami felállítása a makrobiotikus-fitoterapeutatikus polgárság részére.

Lassú, zöld séta. Kint van az Ökokert Bt. sátra is. Gereblyéznek. Valami koncert. Előtte békés ökorészegek, nem botrányosan. Maradt még erjesztett répatej.

Ni! Ott van a furaszájú ember, korábban sokat látszott a tévében, aki sajnálatos történetét mindég mindenkinek elmeséli: ugyanis gyerekkorában életre szóló sérülést szerzett az ovi területén, játszófelületén, amikor túl közel merészkedett egy kemény lendületben lévő vashintához, mire az úgy szájba találta, de úgy, hogy az ajkai lecsúsztak a torkán és örökre ott is maradtak. Ő pörgette most az Ökonyeréket, melyen kókuszbokor és eperbor nyerhetők egyetlen pörgetéssel, a főnyeremény pedig egy hason csúszás a Kőrösi Csoma Sándor élménycsúszdán.

A Szív Nem Elég Hasadás Alapítvány standjánál egy szétmosolygott arcú Pallas Athénénak öltözött, brokkoli szagú őszes öreglány arról beszélt, hogy szerinte az igazi férfi néger. És fordítva. A tantratudatos nyanya bemutatott néhány szuper szopástechnikát is, ami után mindenki örömmel kanyarodott a Le a Szexekkel Kiadó sátra elé, ahol egy nyakig begombolt novícia éppen arról tartott előadást, hogy a szex mindenképpen nevetséges és undorító, mert bekapni a másik pisilőjét az amúgy is fúj, „de hogy a másik nyelvét a szádba venni? Minek? hogy kettő legyen neked? Aztán a sok nemi betegség, a lányok meg csodálkoznak, miért pisilnek mellé a vécén! Mert a nem szifiliszesek aránya a nem szifiliszesek körében elképesztően egyenlő a nullával, és ezt tessék nem elfelejteni”.
Ekkor egy negyvenes vörös hajú vörös arcú nő suttogva megjegyezte a vele hasonszerű társnőjének, hogy ő aztán fölhajtaná a paplant egy finom, fürdésszagú férfinek, pláne ha a Fa-reklámból az a kajla az, bújna bele a férfias illatába, a nyakájába, a finombőrű vadmellébe, az biztos, mert ő már minden férfit szeret, a színeset is, a kínait is, a négereket meg csak akkor, ha nem az utcán arcoskodnak, hangoskodnak, lökdösődnek. 

Szárazné Mariann Marika előadása a Bioszínház, Bioremény Vetemény-Gazdaság és manifucktúra Kft.-től elég felkavaró volt: „Ezt a sok hülye gasztroműsort már nem tudják mibe csomagolni, hogy a néző bevegye, egyre csak emelkedik az ingerküszöb, és a tévéknek meg emelni kell a tétet: volt már kajacsata, üvöltő szakács, és az az érzésem, hogy hamarosan látunk mi még emberevést is. Gasztrokivégzést.”

A Szabadonszülést! sátorban egy ijesztően magas, ijesztően hosszú hajú, ijesztőhangú nő tartott ijesztő előadást: „te biztos kényelmes párnák közt szültél, én bezzeg egy barátságtalan barlang rideg parkettáján. Nem vízágyon.” A rideg arcú teremtés valahogy olyan Annásnak tűnt, bár senki nem értette a valódi nevét, pedig kétszer is elhadarta. Tüzes szónoklatával annyira felheccölte magát, hogy csak némi hűvös csírakásától tudott lecsillapodni. Ugyanitt méhlepényfőző tanfolyamon sajátíthatta el a bátor éhes, hogyan köthető össze a szülészet a főzészettel. A sátor belében ingyenes só-és vércukormérés zajlott, ingyenes vérnyomással egybekötve.

A bénult hallgatóságból egy szemüveges fiú bontakozott ki: egy mezitláb táncoló nőt sasolt, aki elvirágzott ibolyákat osztogatott, majd ő is igyekezett legalább annyira felszabadultan lötyögni, mint a tyúk, de csak egy szarni készülő pingvint sikerült lemodelleznie.

- Méhpempőkenőcs blokk nélkül – mondta egy rövidre vágott, trendborzas, piros hajú nő.

Az Ökomalac.hu standján műmagyaros cuccok fogadnak, műsertéssajt, műkolbász, polisztirolpaprika, kerámiasonka, a poros hun-dekor mögött egy pufajkaszerű mellényt viselő kínai lány mosolyog. Amikor senki nem áll a sátor előtt, egy tenyérnyi lejátszón jingjangzenét nyaggat, míg az anyukája valami műanyagtányéros, tűzforró táplálékra vadászik, ami általában valami, és az sem baj, ha az a valami mindig tésztaleves.

Nem messze tőlük egy mérges arcú parasztgazda még élő sárga dinnyéket szurkál, brr, villával: „Vegyenek, vigyenek, ma minden túl olcsó!”

- Ezt az ajánlatot már nulla forintért elviheted - mondta valaki az Ökokocsma egyik sörpadján, hosszan böfögött, majd stand by-ra kapcsolta magát egy újabb plasztikkori bio hajdinasör fölött. Ott! Kicsit távolabb a Belső Fegyelem Jógaegylet-és Félkatonai szervezet címerén egy saját fogába harapó kígyó látszik. Éppen előadást üvöltött egy pucér, Jézus-szandálos férfi: „Találd meg az Istent, mielőtt gyorsabb lesz nálad! Mert bűnjeink lemoshatók. Fuck a stressznek, fuck! Szerintem a szar akkor is szar marad, ha mézzel tálalják. Leesett? Meg van? Vágod? Csupán hirdetési felület vagy, egy kétségbeesett kapálózás a felszínen maradásért vagy, meddő zónázás vagy. Nem mindig mi vagyunk a hibásak. De van kiút. Mert ha nem állsz hozzá, akkor zsinórban jön a lebaszás-cunami. Népsport a stressz, amiről mindig úgy beszélünk, mint egy rajtunk kívülálló dologról, noha ez nem csak úgy, a fán nő, vagy felhőben gyűlik össze fölötted, hanem mi csináljuk egymással. Mi hát a megoldás? Elbújni? Talán. Tömegmészárolás és ámokfutás? Esetleg. De a legjobb, ha te magad jó vagy, és nem rohadék. És akkor legalább már 1 ember nem rohadék a sokból. Az is valami” – az egész sátort betöltő hangjának nem kellett mikrofon, mégis egyszerre kettőt tolt a szájába.

Bemutatkozott a Déli tégla passzívház projekt is. Egy lehangolt szemű, uszkárarcú faszi arról mesélt, hogy hova épített már bioházat czakkumpack és hogyan fűti a rengeteg biotűz a biokazánt. Bioházalkatrészeket meg kolloidrezet nyert a kvízjátékon az, aki helyesen töltött. De nem csak ki, hanem le is lehetett tölteni egy passzívházban játszódó családi regényt, egyenesen az asztalról, USB aljzattal az e-book-ra. A regényben egy hattagú magyar család szerepel, és a legkisebb lány szemszögéből láthatunk rá egy bioház szellemes csírázására, vidám szárba szökkenésére, önzetlen virágzására, melyet a gyerekek csibészkedési tesznek még színesebbé: a vaskos e-kötet a Megtapintható valósága egy magyar tetőnek címet viselte. Windows és Linux alatt is futott, aki laptopra kívánta.

A szervezők véletlenül két konkurens biomag céget raktak egymás mellé. Délre már ölre mentek:
- Majom – mondat a soványabbik.

- Állat – válaszolta a megtermettebbik. Úgy tűnt, ismeri ezt a szót, s nem tetszett neki, hogy lemajmozták.

- Irritálóbb vagy, mint negyven puzsér, bazmeg! – ezt egyszerre vágták egymás fejéhez az elszabadult vita hevében, amikor elméjük egyetlen közös haragaggyá forrt össze.

Olyan hangosak voltak, hogy még a Kismaci ovijóga csoport szavalókórusát is túlharsogták.

Valaki Hhai Gaywattii jógaguru székletét kínálta egy kis, összecsukható kempingasztalról, apró üvegekben lebegtek a csipszarocskák, melyek cirádás tartályaira szanszkritul is ráírták, hogy emberi fogyasztásra nem feltétlenül alkalmas, külsőleg is csak saját felelősségre lehet felhasználni. A kempingasztal mögött ülő szalmakalapos bácsi azonos volt az üvegelt szarok biológiai gazdájával. (Állítólag képes a markában 3 perc alatt csírázásra bírni egy biobabot.) Ugyanitt a bio-trendérzékeny fiataloknak kínáltak szivárványos kendertáskákat, buddhás selyemsálat és biodohányt: a pólóján élő hányingert viselő lány akkora rózsafűcigit szívott, mint egy megtermett managerfilctoll.

A Ződ Büfében sovány a koszt, a répalevesben olyan vékony tészta lebegett, mintha félig titok akarna maradni. Az Állva futó gyalogosok varróegyletének sátrában numer-urulógiai előadás zajlott magnóról: „Az Univerzum szereti a számokat, ezért is szórt el belőlük annyit! Vajon több csajt szed fel egy hetvenkedő hatvanas, mint 1 egyedülálló harmincas, akinek minden nyolc? Milyen a szex hármasban? Kitotózható-e a lottó? Hétköznapi értelemben a számok önmagukban nem bántanak, legfeljebb ha falkában találkozunk velük, mint például a 23.543 esetében, ami önmagában már elég sokan van ahhoz, hogy megkergessen. Hogy megtudd, hanyas vagy, egyszerűen össze kell adnod a születési dátumodat. Vegyünk egy népszerű példát, itt van ez a 2012, a világvége évének a száma. Ha számjegyeit összeadod, 5-t kapsz, ami azt jelenti, hogy nem 4-et, vagy 7-et, ilyen egyszerű. 5+1 viszont már 6! Érthetőbben: 2+0+1+2 az ugye 5...  5+1 = 6…  és máris megkaptuk a Sátán számát! Az Antikrisztus pedig miért ne lehetne a 6? Kell ennél több bizonyíték, hello? A hat roppant kártékony szám, rosszabb a 3-nál vagy a 8-nál. A legjobb lenne, ha a 6 inkább 2 lenne, de bárcsak ilyen egyszerű volna a dolog… Marad a kérdés: lesz-e idén világvége? Hogyne! Most vezettem le.” A Numerológia a legkisebb ködös többszörös. A Kettes pl. a társas kapcsolatok ideális, (ajánlott) létszáma. A 2-es az 1-es és a 3-as között található a számhierarchiában. Dualitás, ambíciók és tulajdonságok jellemzik. Az Ötös szellemes, szórakoztató génekkel áldotta meg a sors. Jókedvre hajlamos ember, akit a hétköznapi dolgok gyakran ösztönöznek gondolkodásra. Képes örömöt találni a legkuszább harmóniában is. Jellegzetes vonása, hogy nem szereti az életében bekövetkező tragikus eseményeket. És a számok és a szex? Számokkal az ágyban? Miért ne? Az 1-es se rossz, de még jobb, ha kettesben vagyunk, a hármast viszont csak sok gyakorlással vállaljuk be, ugyanis nem olyan jó, mint amilyen macerás. Ha nem kettesben vagy hármasban, hanem mégtöbbesben, teszem azt: 9-esben végezzük a csoportszexet, vigyázzunk, mert az már sudoku!”