Victor Pompeo profi Jézus volt, Jézus a Jézusok közt. Elfoglalta helyét az Araguay-i különgépen és betakarózott eszméivel. A sminktáskáját mindig kézipoggyászként hozza magával, nehogy a csomagkezelő bunkók elhányják. Kicsit félt a repüléstől. Öntudatlanul a nyakába tévedt a keze, és megmarkolta a műanyag Jézus herceg medálját. Victor Jézusként nem volt nagy Jézus Könyve rajongó, pedig minden idők legnagyobb példányszámban eladott szent könyvéről beszélünk, ami ott van minden polcon, Hívőhelyen és a szállodák szobáinak fiókjában. Erre esküszik a bíróságon a tanú, hogy megpróbál igazat mondani, és ennek lapjaiból sodornak a börtönben cigit a rabok, ha már nem tudnak vele mihez kezdeni. Bizonyos sorait maga a Messiás írta, többségét az apostolok, illetve később a jézusista bíborosok szerkesztették át, akik a kor szelleméhez hajlították - egyesek szerint hamisították - Jézus szavait.

Victor az egész műből csak a csattanókra emlékezett, főleg arra részre, amikor Pilátus választás elé állítja a tömeget: Jézus, a szent, vagy Barabás, a bűnöző legyen az, aki halálos közelségbe kerül majd egy kereszttel? A római jog szerint Húsvét ünnepén az uralkodó a nép kérésére kegyelemben részesített és szabadon bocsátott egy vádlottat. A csőcselék szerencsére Jézus szabadulása és Barabás elítélése mellett döntött. Bár a főpapok igyekeztek lefizetni a tömeget és beiktatni pár lincs-hangulatkeltőt, az igazság mégis utat tört. A népen múlott, hogy nem történt történelmi tragédia. Ám ha mégis megfeszítették volna, vajon hogyan alapítottak volna egyházat egy brutálisan kivégzett Megváltóra? Ki bízna egy meggyilkolható messiásban? Most mit látnánk a templomokban a jelenlegi mosolygó, álló vagy fekvő Jézus herceg helyett? Keresztet?! Abszurd. Jézus csinált Pilátusból sztárt. Nélküle csak a történelem egy apró lábjegyzete volna.
Victor elméletileg vallásos volt, gyakorlatilag nem, igyekezett maradéktalanul betartani Jézus herceg utasításait, mert keretet adtak életének:
„Tiszteld, aki tiszteletre méltó…
Láss, ne csak nézz…
Légy a jelenben, s a gonosz nem környékez meg… A jelen az egyetlen valóság. Nem utálatos…
A világ valójában semmilyen, a tudatod rántja össze valamilyenné. Ha az irányultságod földi, földi dolgokat látsz, de ha nem földi, nem földi dolgok jönnek el tehozzád, a hasonló a hasonlót vonzza.
Éhezed a tudást, de félsz is tőle. Inkább ne kelljen megérteni, elég legyen csak imádni, legyen elég annyi, úgy egyszerűbb – ez hibás nézet.
Ne félj és ne imádj senkit, csak így juthatsz be a Mennyek birodalmába – ez nem hibás nézet.
Ne panaszkodj, mert bánatod minden panaszkodással egyre csak erősödik. A gonosz általad teremti meg önmagát. Ne vesd el a rossz magokat.
Isten országa tibennetek van, nem pedig kő és faépületekben”

Victor nappalijában egy hatalmas Az első vacsora repró lógott, a sajtó miatt, aki néha feljön hozzá interjúzni. A kép azt a történelmi pillanatot örökíti meg, amikor Jézus és a tanítványok először mennek étterembe együtt. A kép egy trilógia része, mert létezik még Második és Harmadik vacsora is, utóbbi egy belga magángyűjtő galériájában.
Már kétszer megnyerte a Jézus Hasonmás Versenyt, és ahogy körülnézett a gépen, az utasok 70% leendő rivális, de kisjézusok hozzá képest. Az olasz győzelem után elkezdtek róla vallási szentplakátokat és kegyfotókat gyártani, nincs olyan jézusista öreglány, akinek ne lógna egy Victor / Jézus naptár a nappalijában. Victor jóságos arca bejárta már a világot, vallási show-műsorok és reklámok visszatérő szereplője. Még a stúdiófotózáson becsúszott bakik sem csorbítják hírnevét: az egyik sorozaton, ahol beállított naplementés Hegyi beszéd közben van lekapva, rajta maradt Jézuson a karórája. Csak a nyomda után vették észre, ám ezek a ritka példányok azóta igen keresettek a gyűjtők körében. Már megszokta, hogy ha elmegy egy hívőhely előtt, rajongók tucatjai veszik üldözőbe, hogy megérintsék, vagy lefotózkodjanak vele.
A hajtóművek felbőgtek, a gép lassan gurulni kezdett, Victor pedig megmarkolta a karfát és hátradőlt. A Jézus Hasonmás Versenyt mindig a Megváltó születésnapja, május 15.-e körül tartják.
A dátum mind a mai napig vita tárgya. Annyit tudunk, hogy a Halley-üstökös Kr. e. 6-ban körülbelül 70 napig volt látható az égbolton. Sokan úgy vélik, hogy ez az égi jelenség lehetett az a „Csillag”, ami a napkeleti bölcseket Betlehembe vezette. Ez azonban a télidő helyett nyárra helyezné Jézus születésének idejét, mivel az üstökös ebben az időszakban volt megfigyelhető. A hagyomány nem őrizte meg Jézus születésének kalendáriumi napját. Alexandriai Szent Kelemen szerint május 15, Szent Epiphaniosz szerint január 6. volt ez a nap. A január Betlehemben és Izráel földjén is hideg, Jézus születésekor azonban a Könyv beszámolója szerint még kint voltak a mezőn a nyájak, ami téli körülmények között lehetetlen lett volna. Végül a jézusista zsinat és a Krisztus utáni 16. században élt Római Apa a májusi dátumot fogadta el nemzetközi ünnepnek. Nyáron sokkal több jézusos szabadidő programot lehet szervezni szerte a világban. A legnagyobb hülyeség lenne januári fagyban ünnepelni Jézust, az Örömhír gyermekét.
Victor imádta a májusi Jézus ünnepet, a meghitt hangulatot, amikor együtt a család és közösen Jézus-asztalt állítanak, majd Szenteste körülülik és kenyeret törnek. Május 15.-én este világszerte megterítik a Szeretet Asztalát, meggyújtják a Három szent gyertyát és hajnalig esznek, boldog várakozásban.
A gép nekiszaladt, majd elrugaszkodott a kifutópályától.
Victor becsukta szemeit. Ha hinne Jézusban, talán Jézus is hinne benne, és megmentené, ha netán baj történne... denemdenemnemfogsemmibajtörténniezhülyeség a légiutazásmárbiztonságos...
Mint már említettük, Victor csak ímmel-ámmal vallásos, ami azt jelenti, hogy elfogadja Jézust, de főleg szakmai okokból. “Isten országa tibennetek van, nem pedig kő és faépületekben” - hirdette Jézus evangéliuma, de Victor nem érezte, hogy bármi is lenne benne, ami nem az övé. Istent hitte, hitte Istent, de nem úgy, mint a többség.

bővebben