Van pici baba a háznál?

baby.jpgA szíves fogyasztó felpattintja nekem az aknafedelet, levilágítok a botommal, ha nincs rajta sok föld, látom is a számlapot zavartalan. Én a magaméra mindig rakok egy zöld linóleumszeletet is, nehogy beférjen az eső a réseken, mert csak elsarazódna odalent minden szám, s mérték. A felhasználásra alkalmas víz nem kínos, sőt, jobb, mi több. És ez alaposan csurig benne is van a vízóra leolvasók esküjében, ami így szól: „A jó ivóvíz a mi kincsünk, az egyik legértékesebb természeti ősvagyon, első számú közlét-elemünk. Fogadom, hogy tudásomat csak a jó cél érdekében fordítom. Fogadom, hogy a pazarlásnak útját állom, rászólok arra, aki pocsékolja a mindennapi felhasználáson túl, fogyasztását figyelemmel kísérem. Fogadom a pontosságot, mert a pontos vízmérés mind a szolgáltatónak, mind a fogyasztónak közös érdeke. Fogadom, hogy a bekötési vízmérő és a mellékmérők üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra ügyet vetek. Fogadom, hogy az elkülönített, locsolási célú vízfelhasználásnak örvednek. Fogadom, hogy a százalékos locsolási kedvezményt iktatom, és lemérem, illetve le merem fogadni. Azt is, hogy a bekötési vízmérő hitelesítési cseréjét időben jelzem és a társasházi főmérő és a mellékmérők kapcsolatát kiegyensúlyozottá teszem”.

Ügyfélszegmenstől függően havonta, kéthavonta, hathavonta olvasok le, és ennek alapján, illetve a köztes időkben a fogyasztóval egyeztetett részérték vagy a bediktált óraállás alapján készül el a vízdíjszámla. Ennyit kell tudni. És most jöjjön az olvasás mögött álló személy: én. Van egy nagy szokásom, ami a rajtam kívülállóknak talán szokatlan lehet: körülmények között imádom a mindenféle csecsemőket, nemtől és nagyságtól függetlenül. Igen, férfi létemre is rajongok. Már-már veszélyesen nem gyűlölöm a kis bébiket. Sajnos a feleségem nem szül nekem soha semmit se, mert eü. okokból képtelen. Szóval, érkezem az ingatlanhoz, kicsöngetek, aknafödő fel, levilágítok a világítós botommal … aztán csak úgy, irogatás közben, mintha nem is érdekelne, félvállról, de mellékesen megkérdezem a fogyasztót, hogy van-e tudomása bármilyen kisbabáról a lakóingatlana területén, vagy belső helyiségeiben? Van-e pici baba a háznál? Amolyan szeretetreméltó, ölelgetnivaló emberi csöppség? Erre a válasz legtöbbször eltérő. Az a biztos, ha ott látom a karján, mert tegyük fel, a kismama egyedül van otthon, és úgy jön ki, csöppséggel a testén, babával a birtokában, mert nem hagyhatja magára, míg vízórázik velem, nehogy pont akkor forduljon le a pelenkázóról, vagy nyeljen le kisebb-nagyobb alkatrészeket, vagy szippantson be kindertojáshéjat. Ilyenkor nem kérdezek rá a csecsemőre, mert ott van, kihozta. Sajnos sokan már előre ismernek, ismerik ezt a szokásomat és inkább direkt elrejtik előlem a gyermeket… Ez fajankóság.

Vannak, akik örömmel, büszkén mutogatják porontyukat, a kis fogyasztót, de hozzáérnem csak ritkán szabad. Nekem meg az lenne a célom. A közvetlen babakontaktus. Az jelenti a teljes örömömet, ha engedik, hogy a kezembe vegyem és emelgessem kicsit, sikoltozás nélkül. Ellenállás nélkül. Ölelgessem és gügyögjek neki. Nem tehetek róla. „Na, adja már a karomba, nem tartom meg, nem örökbe kell, csak egy ölelésnyire” – szoktam mondani, ha látótérbe kerül a gyerek, és az anyuka vonakodik felém nyújtani az egészet. Legtöbbször a fogyasztónő nem is engedi, hogy babázzak, bemenekül a házba előlem a gyerekkel együtt, én meg megyek a nő után, az meg előlem el, iszkolni próbál előlem, be a házba, csapja be az ajtókat sorra, ezért néha be kell nyomnom törésig, hogy a csöppséghez férjek. „Takarodjék innen, maga rusnya kopasz beteg melák!” – üvöltik rám sírva az anyák, és ilyenkor egyáltalán nem gondolnak bele abba, hogy mindezzel megbánthatnak.

Ritkán ütök meg fogyasztót, de ilyenkor elindul bennem valami. Ha az anyukája elfordul, néha házkutatást tartok bébi után, mert sokan vannak, akik letagadják a babát, hogy nincs is, …hogy nincs öröm az épületben. Ha magától nem megy, akkor leküldöm a pincébe, hogy nézzen már meg nekem egy számot, ami nincs is ott, vagy csőméretet, vagy hozzon egy franciakulcsot. Amíg keresgél, cirka 5 percem szokott lenni, ez pont egy villám-keresésnyi, villám-ölelésnyi idő. Nem kérek én sokat, csak hadd öleljem, rakjam a mellkasomra 2 percet azt a bébit... Feltölt, megfiatalít az az illatos rózsaszín kisbébi. Ez egészséges megközelítés, nem más! Maximum 2 éves korig érdekel a baba, mert utána már túl tudatos, túl emberi, túl módszeres nekem. Kezd átalakulni, beleolvadni ebbe a világba. Az ölelés után fel szokom hívni anyut és elmesélem neki, milyen volt a baba. Mert ő is szereti ám, együtt szeretjük őket. Elmesélem neki, mily csöpp pompázott a Nap alatt, milyen alakú volt a feje, mihez hasonlított a szája, szikrázott-e a szeme? Tejcis volt-e az illata, csókos vagy sütis? Mennyire volt kacagós a pocija? Dundi-e volt-e, vagy alultáplált, és mekkora pöttöm a picur lába? Büfizett-e épp, amikor ott voltam, lehapcizta-e a bácsit…? Minden aranyosságról beszámolok.

A fogyasztónők többsége ellenáll nekem. Pedig nem tudnak kivédeni, s mit tenni ellenem. Céljuk a beengedésem. A fogyasztó kötelezettsége és egyben érdeke is a vízmérő rendszeres - havi - ellenőrzése, hogy az esetleges mérő meghibásodások és az abból adódó károk mihamarabb felderíthetők és megszüntethetők legyenek. Ha nem használja, oltsa el az épületekben és a kertben lévő összes csapot! Ha a házi ivóvízhálózaton nincs meghibásodás (csőtörés, elfolyás, stb.), akkor a vízmérőn lévő csillagkerék és a számlálókerekek nem mozoghatnak. A vízmérő fagytól és más károktól történő megóvásáról, a vízmérőakna, illetve a vízmérési hely hozzáférhetőségéről, tisztaságának biztosításáról, valamint a télen nem használt fogyasztási helyeken a víztelenítésről az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, bérlőjének kell gondoskodni. Az elszámolásánál figyelembe vehető mennyiségi korrekció is. Ám a locsolási célú felhasználás miatti korrekció csak a bekötési vízmérőre (főmérőre) kiszámlázott mennyiségre adható, az elkülönített mérőeszközökkel (mellékmérőkkel) mért vízmennyiségre korrekció nem adható.