A bekötőember

kjkkkk.jpgBaszom Téhóm, új admin rendszert csináltak a szomorításomra, mondhatom, marhára örülök neki. Mert régen úgy volt, hogy reggel lehívtam a rendszerből az adatokat, melyik házhoz kell bekötni kimenni. Most meg nem ám így! Percenként frissül, de csak a két órával azelőtti adatokat tudom lekérni, és úgy, hogy nekem végig kell kattintgatnom az egészet, mert egybe nem lehet nyomtatni, csak darabonként! Most egy lista helyett van ötven különálló lapom. Ennek mi a zisten értelme volt, ezt mondja meg nekem? Bocs, nem maga tehet róla, maga egy aranyos ember és bocs, hogy háttal, a tévéje mögött guggolva beszélek magának, de valakinek muszáj elmondanom. Mint ahogy a költő mondja: elmondom hát mindenkinek!

Mert egy egyszerű rendszer bassza a csőrüket, ami beválik az úgy nem jó! Vannak kapcsolataim, majd komoly öltönyös embereket hozok rájuk, majd azokra ráfigyelnek, ha rájam nem.

Baszom Téhóm, napi 10 órában rohangálok nekik, háztól-házig, kötöm be a digitévét. Az öregasszony kihívott kedden, azt mondja, nem megy a modem. Milyen modem nem megy, kezicsókolom? Oké, mozgassa akkor hátul meg, vagy szúrja meg a resetet egy tollal. Azt mondja nem, mert fél, hogy megrázza a kezét. Jó, kimentem, megszúrtam és szépen zakatolt a rendszer, a hiba nem a készülékben volt. Ha szimpatikus az ügyfél, mondjuk nem maga, akkor kacsintással bekötöm neki a pucércsenölt is, érted? Kielégítem az ügyfelet. Mert hány csatorna boldogítja? Hány? Ami meg a drótokat illeti, hát optikaizom is, koaxozom is, minden és kapja a finom kis szemére való Prémium IPtévét. Közben szobatiszta vagyok ám, külön markomba gyűjtöm a leesett kábelvégeket, szigszalag-nyesedéket, elrakom a szerszámom, rengeteg odafigyelésem van. A bekötés meg egyszerű: a koax kábel végére teszek egy HGW jellemzően Cisco EPC 3925-öt, kapni fogsz egy új set-top-box-ot is. Mellé a háztáji wifi routerral, családi csomagban.

 

A mi bensőséges kapcsolatunk az ügyfélszolgálaton kezdődik, onnan lehívom, beírom, hogy nekem három hét múlva szerda, és jövök a hölgyemhez vagy uramhoz. Én sose ismerkedem bekötés közben, befogom a pofám, nehogy a beszélgetős ügyfél szellemileg kihasználjon és rám zúdítsa unalmas mindennapjait. Jó, nekem is van, tudnék mesélni: március végén ilyet szól egy magas barna közép-közép asszony, amíg én térdelek és tekerek a falba:
- Ja, azt hittem, közösülni szeretne velem…
- Kérem? – hitetlenkedtem.
- Hétköznap olykor mankóval vagyok, de a maga nagy kedvéért eldobáltam. Nem mindegy, mert így 40 fölött már az ascendens kerül előtérbe. Maga meg Iker, innen látom, én meg Bika, tehát pont passzolnánk.
- Honnan tudja, hogy mi vagyok?

- Rá van írva az arcára, meg az ügyes kezére – így a nő.
- De ez tévedés. Tévedelem! Skorpió volnék, az meg nem indul be az Ikrekre.
Ennyiben maradtam. Hát nem ugrottam meg az ügyfelet, el kell mondanom. Így, a tíz ujjamon meg tudom számolni, akiket mégis megugrottam véletlenül, de az speciális eset volt. IP-bekötés.

És most nagyon figyeljen, mert ez nincs benne a használati utasításba, lévén, használati utasítás se nincs. Megnyomja a menüt, előjön a Téhóm baba, aztán rámegy a szemire, így tudja szabályozni a látószöget meg a képélességet. A képhangot itt tudja, jobbra-balra felhalkítani, aztán a gyerekzár a kékgomb. A realbox ingyendíjas, de a Témozit ki fogják számlázni, ha nézed. Ha eltolsz valamit, nem rajtam múlik, hogy mikor tudok jönni megint ki, a belső brigád miatt, aki folyamatosan azért van, hogy elcseszegesse az embert, például engem. Tudnék nekik öltönyös embereket hozni, akik rendet csinálnának a fejekben. Tíz ujjamon meg tudom számolni, hogy odabent ki a normális. De azt is, hogy idekint ki. 

Az öcsém meg riksás a Vácin, fel-le, a Vörösmartyn szokott állni. Mi pénzt kaszál, te! Nekem is azt kéne csinálni. Mesélte, hogy egy kiemigrált magyar bácsikára tavaly télen rátört a honszeretet, és egyszer csak elkezdett 20ezreseket szórni útközben. Szállt a mani a levegőben, hullott az hó helyett is, pedig jeges január volt! Na, ez volt. Az öcsém azt is elmesélte, hogy van neki egy érdekes szokása: valamiért minden fuvar után kezet mos, kirakja az ügyfelet, beszaladt a mekibe és ott, tisztára. Ő sem tudja, miért, hisz a kormányon kívül nem fogott meg mást, idegen zsepit, vagy szart például. De az iménti nagylelkű pénzszórás sajnos az ő szakmájában sem természetes. Ő a tíz ujján meg tudja számolni a bőkezű ügyfeleit, például.

Rájöttem, hogy az egész létezésünk egy meglepetés-egységcsomag. Családi, ha így tetszik. Egy abszurd beszerelés. Miért mondom ezt? Nézz szét a világban. Elég régóta zajlik már és mi van? Azt hisszük, a rendőr arra való, hogy megvédjen és sose lehet futóbolond. A pap sose lehet pedó. A polgármester nem lehet bűnöző, nem herdálja el a gondosan beszedett adónkat sem luxus ribancokra. A milliárdosnak több, mint két inge van, mégse adja az egyikét, hanem még akar pár milliárdot, mert nem elég neki. Esztelen pénzpúpozás és önhízlalás, minek ez? Nem hallom! Kérdeztem valamit! Hitlert hatalomra segítjük, Jézust felszegeljük. Háromezer év alatt csaknem ötezer háborút vívtunk. Mára elértünk a hülyeségnek egy olyan abszurd fokára, hogy tömegpusztító fegyvereket adunk tébolyult vezetők kezébe. Mért az ember a legnagyobb állat, mért nem a bálna?! Egymást öljük, lőjük fegyverrel, fájdalmat és vért okozva. Úristen… TISZTÁRA NEM VAGYUNK NORMÁLISAK. Mér köll ez, mér? Esküszöm a régi és az új istenekre, hogy nem vagyunk százasok! Így, a 10 ujjamon meg tudom számolni, hány háború volt hálás, hány kellett, és hányra nem volt szükség egyáltalán, pusztán kukimutogatás volt az egész.

Amúgy egyébként majdnem szimpatikus vagy nekem, mert neked olyan magától értetődő arcod van. Hitelesen tudsz figyelni. Ezért is plusz-veszélyes a munkám, mert ha teszem azt, az ügyfél nem szimpatikus, hanem, mondjuk, pszicho-gyilkos és pont akkor kattan be, amikor guggolok előtte, megfojt egy kábellel, vagy valami… Vagyis csak fojtana, mert én előbb lepem őt agyon. Tudod, 5 éve folyamatosan küzdősportozom, …na, megmutatom ingyen, …szúrj le egy késsel, Szúrj csak le, …jó, akkor csak csinálj úgy, mintha. Itt a blankoló sniccerem, nyeld vissza a pengéjét és akkor úgy. Fogd rám. Kiverem neked.

Kérdezz meg engem, hogy könnyű-e az élet a kábel másik oldalán? Na, rajta kérdezz csak meg. Mert az ellen én mit tudok tenni, ha szakmai eszközök eltulajdonításával gyanúsítanak a belsősök? Mert az adapter nem drága, mégis hozzáférhető, akár ingyen: bejön a pizzás, azt mondja a portán, hogy kakilnia kell, a portás mutatja, ő pedig befarol a raktárba, eldug egy wifit a gatyájába és szépen kisétál vele. Öltönyös embereket is tudnék hozatni rájuk, hogy a belső ellenőrzés mennyire vicc. Lukak hézanganak a pajzson. Egyébként a belsős pletykás népség: nem csak a tarifa csomagok érdeklik őket, főleg inkább az, hogy ki kivel dug, dugna vagy dugott. Úgy megy ez, mint az élet minden területén: nem az számít, hogy ki vagy és mit tudsz, hanem az, hogy kivel iszol és kivel dugsz. Én aztán tudom, mikor kell leállni a kötéssel. A pályám elején felesküdtem, hogy tudásomat csak jóra használom, és harapófogóval sem lehet rávenni a becstelenségre. Mi több, nyáron én vagyok a cég egyetlen hajtópillére, amikor mindenki elmegy nyaralni. Jófiú vagyok a rosszak között.

Végeztem. Most osztályozd le a munkám, hogy mennyire voltál elégedett, közepesen elégedett, vagy egyáltalán nem.

 00a1vege.jpg

 

Címkék: világ, panasz, vendég