A magyar emberevés közben nem beszél

emberev.jpgÖsszetörök egy kis fokhagymát, reszelem rá az afgándiót, megszórom kurkumával, majd lágy besamelt készítek, a szeleteket pedig alaposan megforgatom benne. Fél órát állni hagyom. Az illata harap és kellően keleties. A humánhús a Horváth Rozit is szépen felveszi, de én magam szeretem kikeverni a pácot.
Elsőként csaptam le a gasztroműsor jogára, mint mesterszakács, amikor törvénybe iktatták, hogy 2042 május 1-től a visszaeső bűnözőket államilag kivégzik, testüket pedig közfogyasztási célokra piacra dobják. Mióta országunk hivatalos államformája az alkotmányos monarchia, a büntetés végrehajtás szabályai is szigorodtak. Mivel a tömeges kivégzések után rengeteg egészséges hulla maradt az állam nyakán, egy politikus felvetette: miért kéne kidobni ennyi kiváló húst, amikor az ország fele éhezik, nem beszélve a gasztro-turizmusról, amely már régóta döglődött. Javaslatát, elenyésző tartózkodással, de megszavazták.



Jöttek is a külföldiek humánhúst enni! Szeretik a felvágást. Permanensen rábuktak az emberszalonnára a Mészárszalonokban (avagy új nevükön: a Falodákban. A régi megnevezés csak addig élt, amíg engedélyezték a látvány-böllérséget, de aztán az ANTSZ sok új megszorítást hozott a higiéniára vonatkozóan, így a jól csengő névnek módosulnia kellett).
A törvénnyel az állami tetemfelhasználás egy új lehetőséggel gazdagodott, Japán és Kína mintájára. Azóta mindenki meg akarja kóstolni a saját fajtáját. A Vásárcsarnokban ma már külön árverést tartanak, minden szerdán, az erre a célra elkülönített emberhús standokon. Hatalmas az érdeklődés. Persze, úgy lenne igazságos, hogy a szegény egye a szegényt, de az emberevés mindig is a gazdagok hóbortja lesz. Nincs szociális kannibalizmus. Talán majd jövőre…
Alig emelkedett jogerőre a törvény, hamarosan felütötték fejüket a lopott hullák, meg a hamis, otthon, betegségben elhunyt családtagok. Gyakori jelenség volt, hogy ismeretlen eredetű tetemek kerültek forgalomba, feketén, minden papír nélkül. Egy nagykorú legális hulla ára törvényes papírokkal négy-ötszázezer forint körül van. De tökéletesen egészségesnek kell lennie és fiatalnak. Ezzel nincs gond, mivel a halálbüntethető egyének korküszöbét 18 évre vitték le, azok a húsok pedig többnyire frissek, ha nem itták és bagózták el. Már a siralomházban is a későbbi tetemfelhasználásra gyúrnak, az elítéltek külön tisztítókúrás menüt kapnak, hogy a dohányos tüdőket meg a szétivott májakat is fel lehessen még valamennyire használni. A sitten aztán jól föl is izmozzák magukat, ahogy szeretem. Azzal, hogy 18 évre vitték le a halálbüntethetőséget, nincs is bajom, aki rossz embernek készül, ne is nőjön fel rendesen, inkább emésztődjék meg szépen annak a társadalomnak a bendőjében, amelyet megkárosított a létezésével. Ő már több ártatlant nem fog molesztálni a sötét utcán, mert ki lesz rántva! Majd én megmondom, mennyire rosszmájú, amikor a veséjébe látok. Ha valami miatt butácska a húsminőség, keverek hozzá marhát és passz. Minden rossz emberen javít.

Én már láttam olcsó kínai hullát is. Te, ezek egymást ölik! A kínai piacon külön hűtőkocsijuk is van, onnan lehet venni az étvágygerjesztő, puha kis sárga tetemeket, minden papír nélkül. Ha egy európai hullát akarnak nekem kínainak eladni, azt rögtön kiszúrom. Van már orrom ehhez, látom, hogy át lett műtve, meg sminkelve, de milyen idétlenül. Még mindig jobb, mintha elrabolt, feketevágott turistákat passzolnának el kilóra az éttermeknek. A kivégzés után minden legális halott kap egy mosolygó halálfejet mintázó kék pecsétet a tomporára, a kínaiak meg simán ráhamisítják. Micsoda dolog ez?  
Az Embervédők eleinte felvonulással tiltakoztak a törvény ellen, de hamar megvonták tőlük a területfoglalási engedélyt, és Attila császár azzal fenyegette őket, hogy megszünteti az alapítványi státuszukat, ha nem kussolnak, így kussoltak.
Az ember emberi fogyasztásra miért ne lenne alkalmas? Az emberevés nem bűn, jelentékeny gyönyör, hiszen mindig is meg tudtunk élni egymás hátán. A resztelt embermáj, a túláradó emberszív, és az emberzsíros kenyér gyönyörű karácsonyi finomság, de ramadán után se kutya, minden nagypolgári család egyszer egy évben megengedheti magának szerintem. Az emberhús nagyon szépen fel tudja venni a szójaszószt, karamellabarna lesz tőle.
Minden emberben van valami jó. Ha daganatot észlelek az alaphúson, kivágom, az egész környező húsrésszel együtt, vagy csak az ehető darabokat nyesem körbe. Az én tévéműsoromba csak legális, lepecsételt, államilag kivégzett alapanyag kerülhet. Természetesen a kivégzés nem méreggel történik, mert az én konyhámba mérgezett test be nem teszi a lábát. De nem is akasztással vagy golyóval, mert az nem humánus már, és a császár is tiltja. Ezért használják már évek óta a kivéreztetést. Nem fáj, az alany pedig szépen a halálba ájul. Ez így kóser. Nem sajnálom őket – miért választották a bűnöző életvitelt? Mondjuk, azt nem bánnám, ha végre helyreállna a bűnözés faji egyensúlya, szeretem a változatosságot.
Azt hallottam – bár egyelőre még csak törvénytervezet - hogy jövőre bevezethetik az önkéntes eutanáziát, azoknak a polgároknak, akiknek valamilyen okból elég volt az élet …és kulturált körülmények között kiszállnának. A tervezet szerint, amennyiben a kliens közfogyasztási célokra ajánlja fel az egészséges holttestét, úgy kedvezményesen veheti igénybe az önkormányzati irodák sarkában elhelyezett Békefülkéket, ahol illatos kábulat éri, majd a test egy gyűjtő pincébe csusszanna, onnan vinnék a Kivéreztető Központba, ahol halálos kimenetelű körülményekben részesülne. Így a folyamat nem állna meg egy percre sem, mindig lenne utánpót. A hozzátartozók pedig ajándékcsomagot kapnának. Szerintem azért hezitálnak a bevezetésével, mert már előre félnek a hatalmas érdeklődéstől: félnek, hogy ezzel csak még jobban fogyna a magyar, drasztikusan, térben és időben egyaránt. Viszont a kannibál-gasztro turizmus a százszorosára hatványozódna, ha lehet így mondanom. Ami nekem tök jó. Emberevő főváros lennénk! Az emberbélszín igazi ínyencség, harapnivaló. Az előkészítés során én mindig eltávolítom az agyat is mindenestül, de nem dobom el, balzsamecetbe áztatom és félrerakom, jó lesz a levesbe.

Emberevésben Japán és Kína jár az élen, náluk már korábban bevezették a törvényt - ami nálunk még gyerekcipőben jár, ha használhatom ezt a gyomorforgató képzavart - és a hazai gazdagok ma is inkább kiutaznak, ha kulináris élvezetre vágynak. Nálunk az emberevésnek még nincs önálló brand-je, se kultúrája. Még a hozzá kapcsolódó, rendkívül precíz és steril infrastruktúra is botladozik. Kínában Emberevő Pagodák várják a vendégeket, a vacsora alatt pedig élő kabuki műsorral újrajátsszák az éppen felszolgált illető haláltusáját, tréfásan, sok humorral. Na, az embersushit tényleg szuperül művelik. A magyarnak viszont egyedi íze van, jellegzetesen karakteres, „sírva vigadósan keserédes” - ahogy mondani szoktam.
Mi magyarosan készítjük el a magyarokat, és abban semmi baj nincs, ha magyar eszik magyart, viszont a külföldi vendégeket sem fogjuk kirúgni a Mátyás pincéből, amikor minket zabálnak. Ugyanis a hazai törvénynek van egy kiegészítése ezzel kapcsolatban: a külföldi vendég számára csak a helyben fogyasztás lehetséges. Nem viheti el a maradékot, nem játszhat vele, nem hagyhat a tányéron semmit, csak csontot. A honvédő honatyák javaslatára e törvénykiegészítés értelmében, magyar magyarhúst kivinni az országból nem szabad, se zsebben, se szájban, le kell nyelni. Határon átvinni tilos, az ország területén fogyasztandó. Minden emberhúsra szakosodott étteremben kamerával figyelik a vendéget, mind megette-e, lenyelte-e, s nem rakott-e egy falat magyart sem a zsebébe. A csontozatot, melyről lefőzték vagy lecuppogták az illetőt, elvihető kegyeleti papírzacskóba helyezik, és a végtisztesség végett átnyújtják a hozzátartozóknak, hogy legyen mit eltemetni, ha szeretnének.

Amikor az új törvény megnövelte a friss emberhús iránti keresletet - amit akkor még nem lehetett kielégíteni, hiszen még nem termeltek a börtönök eleget - hatalmas csaláshullám söpört végig a bíróságokon. A hirtelen megnövekedett igény több alapanyagot követelt és minél gyorsabban, ezért bizonyos érdekek által megvesztegetett bírók, (jó kis jutalékért, amit az akkor nyíló éttermek vezetői fizettek nekik) koholt vádak alapján tömegével lökték a halálba, és a konyhába, az apróbb bűnök elkövetőit is. Amikor az ügy kipattant és a korrupció napvilágra került, felszámolták a bandát. Sokan a vágódeszkán kötöttek ki. Nagy pácba kerültek és a saját levükben főttek. Az ember már csak ilyen, a kiskaput keresi, ha teheti – ha meg nem találja, barkácsol egy újat.

Az emberhús sokáig eláll: langyos, zárt helyen, míg él / hideg, száraz helyen, mikor már nem.  
Vasárnap debütált a Kanni-bál c. műsorom, majd átküldöm a linkjét, ha érdekel... Nálam új értelmet nyer a Lacikonyha, s nem hányok fittyet a tradícióra sem. És ... Mit mondjak még? Ja, a pacal valamiért nem megy.  
...Hol is tartottam? Ja, szóval, most a Magyaros emberpörköltet fogom elkészíteni neked. Korábban már felkockáztam, most csinos asszisztensem kezével adja ide, szép kezével, köszönöm, Bernadett, maga aztán jó húsban van, jó bőr. Van egy kis gyömbérszószom, rárakom az ebédre, aki életében tán szegény nyugdíjasokat rabolt ki, gondolj bele. Nem sajnálok „borsot törni az orra alá”. Az első vágásnál mindig jelen van egy patológus is, mert előírás, ha kell igazságügyi, minden tévéadásban ott áll mellettem, mint egy közjegyző, ő nyitja fel először a tetemet, majd körülnéz benne, de semmit nem szed ki, legfeljebb arrébb tol egy picit. Talált hulla és kórházi test az én konyhámba be nem teszi a lábát.
Ez a szegény ember itt, most gazdag fűszerezésben részesül. Az orvosok szerint az emberhús jótékony hatást gyakorol az egészségre, például egy falat hatékonyan gyógyítja az érfalat! Bocs, ezt nem tudtam kihagyni! Egyébként nem tudom, milyen hatást gyakorol… mondanak ezt is, azt is. Ha egekben a vérnyomás, az embersteak helyrerakja, ezt viszont tanúsíthatom.
...Most túl nagy lábast rántottam elő neki, de akkor nézek egy kicsibbet. Így-e. Ebben fog rotyogni. Hozzávalók: 1 kg. hús (lehet comb is), 4 darab jó fej hagyma, 1 közepes zöldpaprika, gulyáskrém, némi bors, kakukkfű, majoranna, olaj.
A nagyon apróra vágott hagymát sárgára pirítom. Hagyom hűlni a hagymát pirítás után, mert a paprika keserű lesz, ha rögtön belehintem. A pörkölt szaftja a szétfőtt hagymától lesz sűrű. Ezután a szintén apróra vágott zöldpaprikával pirítom egy-másfél percig. Most lehúzom a tűzről, kicsit hűlni hagyom. Egy evőkanál gulyáskrémet, meg egy evőkanál piros aranyat teszek bele és összekeverem. Meghintem pirospaprikával, majd 1 késhegynyi kakukkfüvet és 2 késhegynyi majorannát teszek bele, majd kevés borsot. Belehelyezem a húst, majdnem végső nyugalomra, és összekeverem a már elkészült alappal. Körülbelül 1 deci vizet adok hozzá, és főzni kezdem. Néhány perc múlva felöntöm még vízzel. Fedő alatt, épp hogy csak rotyogjon, úgy 1 órán át főzöm. Tarhonyával vagy nokedlivel ajánlom. A 2039-es villányi portugieser kiválóan megy hozzá. Jó étvágyat! Számomra ez az „alkotás útja”.