A nők hülyék! A férfiak is! A párkapcsolatok sokkal jobban működnének nélkülük! Egyik nem sem egyenes – sőt, inkább egyenestelen. Igen. Az ember egy párkapcsolattal a kezében légy szíves mindig egyenesen fessen! Egy kapcsolathoz ketten kellenek, de hárman is el tudják rontani. Csaj vagyok, jó csaj, még ma is megbámulnak az utcán, aki utánam fordul, és nem csak a férfiak, de az egyebek is. Rólam: 21 vagy 27 éves vagyok, de inkább 64 kiló. Velem egyidős vagyok. Tanulságos vagyok. Tartalmas vagyok. Magas, de alacsony testalkatú, feltűnően sápadt, viszont napbarnított bőrű lány vagyok. A hajamat a frizurámmal együtt, a fejem tetején hordom és mások véleménye szerint is alaposan. Leginkább két és fél éve folyamatos tragédia az egész életem. Van egy barátom, egy pasim, akit nagyon szeretek és ő is nagyon utál engem. Igazi rossz fiú, motorral jár, hangosan, néha menet közben ágaskodik az úttesten! Néha az elválasztó sávon is át-meg átszlalomozik, képzeld!

Szeretem a rossz fiúkat, nem kicsit, ne tudd meg, mennyire, tíz ujjamon meg tudnám számolni mennyire, kérdezz csak meg! Káromkodik, ha sört iszik, és sört iszik, ha káromkodik. Sört iszik az, nem vizet! Kapcsolatunk csecsemőkorában azzal szédített, hogy cukros, és tudom-e, hogy emiatt édeskés a folyékony gyönyöre, mint a tokaji aszú? Megkóstoltam, de nem volt az: szürke ízű volt, mint rendesen… Ám innentől már nem volt visszaút, nem mehettünk vissza barátba, hát járni kezdtünk, bele a párkapcsolatba. Amikor összejöttünk, gyakran nézett a szemem közepébe egyenest, de ma már csak a fejem fölé néz, vagy egyenesen át rajtam.

Ő egy nagyon jól felépített, egész estés férfi. Karja vastag, hasa kellemes, szeme nagy, arca, mintha dézsából öntenék! Augusztus 19.-én kezdődött a terror. Egyik este magához nyúlt, aztán hozzám, azzal fenyegetett, hogyha nem hozok neki ivólevet, a szájára vesz, majd kielégíti magát, úgy hogy fájjon nekem. Igen, ezt mondta. Kicsavarta a karomat, majd annyit mondott: plerűd.

Markáns idegfront jött rám. Én felépítettem álmaim homokvárát, amit ő minduntalan ketté vizelt. Kezdetben minden olyan szép volt: egy koktél partin találkoztunk, ahova ő vagányan, motorral állított be, majd hanyagul leállította a nappali közepére és nekiesett a zsúrasztalnak. Én odaléptem hozzá és megérintettem a gerincét. Megborzongott, majd habozás nélkül szemen csókolt és még aznap este megengedte nekem, hogy kitakarítsam a garázsát. 6 zsák cementet egyedül cipeltem ki, ő pedig csak mosolygott és egy sárga légycsapóval pajkosan paskolta a fenekemet. Aztán 9 hónap múlva jött a gyerek. Kisfiú. Becsöngetett és elszaladt. Nem tudom, kié volt.

A dolgok ott romlottak el, amikor boldogságunk véget ért: egyre gyakrabban kergetett vízipisztollyal a lakásban – behunyta a bal szemét és rám célzott, én pedig újra meg újra vizes lettem. A szex eleinte sem volt fantasztikus: mindig ő volt felül és mindig ő ment el előbb – vette a kabátját, bukósisakját és távozott.

„Miért rettegsz attól, hogy félni fogsz??” – kérdeztem tőlem óraszám, nap-nap után.

Nem biztos, hogy nem én tehetek arról, hogy magamra rántottam a bajosvödröt.

Sokszor verekedtünk – legutóbb azért, mert Valentin napra csak három doboz szardíniát kaptam a hulladéktól! Megkérdeztem tőle, ő mit kér valentinra, azt felelte, hogy maradjak csendben. Amikor harmadszorra vágott szájon a saját cipőmmel, valamiért úgy éreztem, már semmi sem lesz a régi. Egyébként a problémákon kívül más baj nincs vele.

Egyszer elmentünk nyaralni a Balcsira, ő pedig kétszer is nekem jött a vízibiciklivel, vihogva, rossz indulatúan. Ezek után soha többet nem mertem vízibiciklivel ütközni.

Annak ellenére, hogy szakítottunk, a pasim állandóan körülöttem csavarog, környékez, terrarizál, a női türelmemmel él vissza. Az IVIV profilomat is feltörte, majd az ott lévő fotómat kicserélte egy malacéra! Malac? Én? Hát coca vagyok én? Leginkább ő az! Nem tudom… nem tudom, mit csináljak. Kezd felmenni bennem a pumpám. Megérdemelném, hogy a busz alá lökjem magam. Miért MINDENBŐL van elegem?? Hogy akarjam, azt hogy ne akarjak semmit?

Megint sokat sírtam, miatta. Az emberi szervezet egy intelligens szupergép, bámulatosan értékes, hisz minden méreganyagot kivet magából, ha hagyják méregteleníteni, és így van ez a lélek mérgeivel is, melyek hányás útján, a szemen keresztül távoznak, zokogás és könnyek által. Szemhányás. A szomorú emberek a szemükön keresztül hánynak, könnyek formájában, így szabadul a lélek a méregtől. Jöhetne rám az a félédes feledés.

Könnyeidnek nem csak te vagy a tulajdonosa, de az is, aki miatt sírsz…

Tudom, hogy nő vagyok, oltári. Nagyon sok szexuális levelet kaptam már a neten, a legtöbbet férfiaktól – azt írták, úgy kívánnak, mint ló a célt. A profilfotómat megannyi netkan elmentette már, házi-és egyéb célokra.

Idén lesz a szülinapom. Fújjuk el együtt a gyertyát! Bulit csinálok, és az Ancsi mondta is, hogy jön, de nem lesz vidám, mert tegnap a nővére eltávozott gyalogosbalesetben. Részvétem, gondoltam, de ha szomorú, legalább nem piszkál hozzá a hifimhez, hogy az ő zenéje menjen. Goromba teremtés.

A bulit nem csak azoknak tartod, akiket meghívsz, de azoknak is, akiket nem.