Ezt tényleg olvasd végig, megéri.... lesz benne PINA is, szereted, és egy csomó vér + közösülés! Ennél az ingerküszöb tovább már nem hasad!
Na, szóval...
Helyszín: Közeltávoli jövő, digitális nagyváros
Stricy „Brandon” Jack erőszakosan ébredt lepusztult rezidenciáján. A falakon erőszakos ’grefitik’ kusza vérnyomai tükrözték tébolyult lelkét, koszos kis konyhája pedig egy végletekig őrült ember lázadását az egészséges táplálkozás iránt. 

Erőszakos fürdőszobájában erőszakos borotvaszer és szappan helyett csonkolt csecsemők lebegtek formalinban.

Jack erőszakos szemei kipattantak, és erőszakosan forogni kezdtek erőszakos üregükben! ÖLNI KELL MA!

Kiugrott az ágyból és rögtön szétmorzsolt két csótányt, akik éppen a pirítóját akarták meglovasítani, majd felrántotta koszos atlétatrikóját. A fegyverterembe lépett és széthajtotta a fegyverolajos vásznat, alatta fegyverhalom domborodott. Végignézett a halálhozó eszközökön és mélyen beszívta az erőszak negédes illatát. Antant övébe tűzött két aknavetőt, a csizmaszárába hat tankot, a hóna alá pedig nyolc uzit szorított. Alsógatyáját színültig töltötte lőszerrel és kézigránáttal.

Indulhat a nap.

Megfésülködött, és patkányillatú, őrült parfümöt spriccelt hónai alá. Eau de Vérfürdő.

Halálszag.

Erőszakosan ért a lépcsőházba. A szomszédja éppen az ajtót zárta, kezében diplomatatáska és kávé. Makulátlan fehér inget és kék nyakkendőt viselt. Mellzsebén azonosító kártya. Arca frissen borotválva, kacsintatlan szemén keret nélküli szemüveg.

- Jó reggelt, szomszéd! – intett Jack-nek, mire ő habozás nélkül szétloccsantotta a fejét. Agydarabkák és koponyaszilánkok pettyezték a lépcsőház tapétáját halálmintásra.

- Ne lőjön le megint! – sírta halála előtt egy tizedmásodperccel a kedves szomszéd, majd békésen elnyúlt a pepitakockás kövezeten. Odabent egy frissen özvegyült asszony és hathónapos babája sírtak fel: - Ó, miért? Pedig ez a nap is úgy indult, mint a többi. Se jómagam, sem csecsemőm nem is sejtette, hogy ekkora halála lesz férjemnek, ilyen korán! Breuheuehu.

Jack laza, ám gonosz félmosolyra húzta száját és bedobott a levélnyíláson egy kézigránátot. Az ajtó túloldalán élő csecsemő szaporán odakúszott az új játékszerért és a szájába vette. BUMM!

- Nem meg mondtam, csöppségem, hogy a földről ne vegyél semmit a szádba?! – korholta az anyja, miközben a robbanás ereje kirepítette a tizedikről.

Jack erőszakosan ért az utcára. A házmester éppen döglött macskákat söpört a járdáról. Szájában a halott szivar félhaton petyhüdt.

- Aggyonisten, Jack úrfi. Mi a véleménye ekkora szép napról, he? - szólította meg sajnos!

Jack ránézett és azonnal megölte egy vadászkéssel: felhasította az állát, kibelezte a gyomrát – mindenfelé csakúgy spriccelt (!) az izületi folyadék, agyalapi genny, emésztetlen táplálék, epe, velő, lép és könny. A lágy részeket célozta meg. A mihaszna öreg teljesen elkenődött. Jack kellemetlenül lebokszolta. Végezetül barackot nyomott a hulla fejére!

Az öreg, barnaköpenyes vice – akinek még a nevét sem tudta – békésen elnyúlt az aszfalton vérezni. Irdatlan sok piros vér folyt ki belőle, Jack nem is sejtette, hogy ennyi van még az öregben.

Jack erőszakosan továbbindult.

Mindig azt vallotta, hogy a legjobb a korán reggelt egy jó mészárlással kezdeni, amitől viszont megéhezik az ember. A Mc’Donalds-ba kanyarodott. Mivel túl sok kisdiák állt előtte a sorban, megsorozta őket az uzival. Hullottak és sírtak a gyerekek. Miért nem vagytok iskolában? Élhettetek volna még – gondolta mulatságosan Jack és ölt tovább. Mikor már szabad útja nyílt a pulthoz, átlépett a rángó-vérző kis testeken, hogy rendelhessen.

-         Szia, Viki vagyok, miben segíthetek? – kérdezte a szemüveges lány vigyorogva.

-         Adjon egy kávét, egy narancslevet, egy rántottát meg egy hepimélt. De legyen benne dínó, különben…

-         A dínó elfogyott. Van helyette Táncoló talpak-pingvin meg Jégkorszak-bölömbika.

-         Némó vagy Hableány sincs?

-         Azok már lefutottak…

-         Csodapók…?

-         Nem is volt!

Jack-nek eldurrant az agya. Még sose volt ennyire dühös. Egyetlen mozdulattal széthajtotta a lány gerincét, majd a torkába okádott. Három csomót kötött rá és kihajította a helyiségből. De előtte még beleeresztett egy sorozatot. A gyorsétterem ablakai üvegszilánkot zokogva engedték szomorú terhüket a járdára. A lány nagyon sírt: szertelen zokogása görcsökben szakadt fel megtépázott zsigereiből. Kocsányon lógó szeme páros cseresznyeként repült el, s a szemközti szatócsbolt utcatáblája ínycsiklandón megcsillant kisírt kötőszövetén!

Jack jóllakott a halállal, így visszarakta tálcáját a helyére és továbbindult.

- Szeretem arcba lőni az embereket, néha meg is teszem – sóhajtotta, csakúgy maga elé.

Már a posta előtt járt, amikor szembejött vele egy gyönyörű nő! Pincsit sétáltatott és a negyven fokos nyári hőség ellen hosszú nercbundával védekezett. Arcában napszemüveg ült, ujjain gyémántok.

- Hé, kisanyám, nem nyalná’ ki? – toppant elé Jack vigyorogva.

- Nem vagy az apám! – mordult rá a csaj az útjában álló férfira. - Nem te mondod meg, mit csináljak! Nem a tiéd az utca! Te szemét hapsikám. Ne molesztáljon, mert lespriccelem könnygázzal!

Jack elvigyorodott majd nyakon vágta a nőt: a könnygáz neki móka! A nő a lekevert pofontól leesett a földre, a kutyája meg elszaladt, hogy segítséget hozzon. Jack rávetette magát a nőre és erősen megb*szta. Igen erőszakosan erőszakoskodott vele. Közben érzékien harapdálta a finom női füleket, belebújt a nyakába és mélyen beszívta annak női illatát. A csajnak finom kis nemiszerve volt, és Jack ki is használta a lehetőséget - mintegy élvezeti kedvezményt – csak úgy falta a puha, sötét kis nyílást. Nyersen, kenyér nélkül.
A nő eleinte sírt, majd katatón csöndbe burkolózott a tüdeje és tűrte, hogy análisan is. Váratlanul érintették...

A szex végeztével a férfi feltápászkodott, bekötötte nadrágszíját, felhúzta a zokniját, megcsomózta cipőjét.

- Kösz a jó szexet, havernő – mondta gunyorosan, és rögtön tüzet nyitott. Rálőtt erre a nőre, aki azonnal masszacsimbókos fasírttá omlott. Szanaszét, még az épületek falára, a járókelők kabátjára, és a sietősen szaladó buszok oldalára is jutott belőle.

Ekkor egy gyönyörű és nagyon drága versenyautó fékezett mellette. Ferraripiros volt, cabriós és nagyon menő. Benne egy néger ült, aki elég vastagnak látszott anyagilag. Látszott rajta, hogy nem ismeri a nemet, és mindent megvehet, amit fekete szeme-szája megkíván. Ő az, akinek a legjobb női és legjobb pénze van a világon. Meg szép színes autói, amivel a lányoknak udvarolhat. De ennek vége.
- Hé’ té’ áljas szémét fehér testvér, há’ mér köllöt éz, most mond meg?? – üvöltözte néger nyelvén a nyüzüge cigány.
Jack rásütötte szemét és tüzelt. A néger vetett egy bukfencet autóstól, majd egy dobhártya szaggató robbanás kíséretében azonnal tűzfelhővé változott az egész. A környező üzletek ablakai kipukkadtak, egy rendőr pedig annyira megrettent, hogy elejtette a fagylaltját.

- Oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló – mondta a zsaru, saját ingéről törölgetve a cseppfolyós édességet.

Jack engedelmeskedett és erőszakosan továbbállt.

Már éppen a gyógyszertár elé ért, amikor két meztelen nő lépett elé. Ikrek voltak.

Szinte beleütköztek a véres férfiba. Szerencsétlenségükre…

- Szilvuplé, mösziő szanszoszé tres er – csipogták. – Vi ár francia cserediákok! Orövoár lá se mer. Oi!

Jack lecsapta őket. Mindkét kezét használta, hiszen két francia fejet kellett egyszerre összekoppantani, hogy friss tojásként pukkanjanak el. A rángatózó pucér testek a járda kövezetére omlottak. Jack tudta a dolgát: majd ő megtanítja őket franciázni! Istenesen megkúrta a két holttestet és a hajukra élvezett. Franciakrémes!

Mikor végzett, kezet mosott és beállt a buszmegállóba.

A légpárnás szerelvény döcögve érkezett, ahogy a 2050-es év erőszakos, hiperrealisztikus New Yorkjában mindig. A jármű távolabbik ajtajánál egy lusta arcú fiatalasszony éppen a babakocsiját igyekezett felszerencsétlenkedni a busz magasított lépcsőjén, de senki nem segített neki. Egy darabig Jack is csak leste, majd úgy döntött, csinál valamit. Az asszonyhoz lépett.
- Elnézést, asszonyom, segíthetek?

- Persze, köszönöm, nagyon kedves. Nagyon durva ez a jövőbeli New York. Jó, hogy van egy ilyen, mint maga!

Jack megfogta a babakocsit, ami már félig a buszban volt és visszarántotta a járdára. Bakancsos lábával széttaposta a csecsemőt.

- Hát, kösz szépen az ilyen segítséget – mondta az asszony ingerülten, majd duzzogva, sértődötten eltotyogott. A férfi szerfelett udvariatlan volt vele.
Jack legyintett, majd a babakocsi maradékát félrerúgva, felszállt a buszra.

Kényelmesen hátradőlt, és már majdnem erőszakos álomba ringatta a busz monoton búgása, amikor megakadt a szeme a mögötte hat sorral ülő meztelen nőn! Elővette zubbonyából fűrészes élű vadászkését és elindult felé, belezni.

-         Elnézést, te kis rima, szabad itt egy hely? - szólította meg áldozatát.

-         Természetesen! Minek nevezett az imént?

Jack nem válaszolt, csak szúrt, marcangolt és szeletelt. Aztán a nő-darabokkal fajtalankodott: mindet megdugta, ahol nem volt lyuk, oda újat hasított.
Mikor végzett, hátradőlt és rágyújtott. 

A busz az Űrállomásnál tette le, ahol jegyet vett a legközelebbi Marsjáratra. Útközben megölt két büfést, egy takarítót, két szabadnapos pilótát és hat mókust. Ezenkívül egy marscsigát, egy androidot meg egy hatszemű Goaudot.

Az űrsiklón marhaszeletet és kecskelevest evett, majd kiszarta az egészet, rá a hüledező utasokra. Amikor egy anyáskodó stewardess le akarta törölni róluk az erőszakos ember mocskát egy ronggyal, Jack elkapta a csiklóját. Rávetette magát és széterőszakolta, majd kivágta a világűrbe az egészet. A nő néma sikolya ráfagyott halott ábrázattyára!

Hat hónap múlva az űrsikló vidáman dokkolt a marsi űrállomáson. Az űrkadétok sebesen kinyitották a zsilipkamrát, hogy mindenki távozzon. Jack, ahogy az űrállomás vámoló előcsarnokába lépett, meglátta, hogy meztelen nő közeledik felé! Kint volt mindene: segge, hasa, lába, punája, minden! Nem hitt a szemének. Utána settenkedett, de a nő kiszúrta és elszaladt előle. Jack szaladt volna utána, de annyira elgémberedett a lába a hat hónapos út alatt, hogy nem tudta tartani az iramot. Mellesleg a csaj kiváló gátfutó volt: indult is a tavalyi budapesti olimpián, ahol az élbolyban hat ezüstöt szerzett a hazai csapatnak.

Jack ráébredt, hogy már legalább 24 órája nem ölt semmit. Ment is áldozatot keresni. Ahogy kilépett a fémes, neoncsík világítású űrfolyosóra, szembejött vele egy teljesen felöltözött navigátor-férfi. Szakállas volt és Jack-nek valahogy rendkívül ellenszenvesnek, rosszindulatúnak tűnt.
- Szép napot, uram, hogy érzi magát? – kérdezte a fazon, mire Jack rávetette magát és megerőszakolta, kétszer is.

-         Te sci-fi strici! – sírt a navigátor a halála után. - Majd szólunk a Brúsz Vilisznek! Minden titkosügynök-társaság őt kéri fel nyomozni meg lőni. Legyőz téged!

-         Most nem adok puszit, mert kissé meg vagyok fázva ! – nevetett Jack és elment.

Addig-addig lófrált az űrfolyosón, míg rájött, hogy mennyire éhes. Magabiztosan, ám csöppet sem jámboran, elindult az étterembe, ahol csak egy szelíd, szőke nyolcéves kislány ült, kék kötényruhában, nagy bodros kalappal, kezében szalagos pásztorbot. Leült mellé, és beszélni kezdett neki:
- Az apád lehetnék! Tudod, kicsim, én nem vagyok ám olyan gonosz. Egyszerűen sanyarú gyerekkorom volt, azért lettem ilyen. Apám egész nap csak tőzsdézett, zabált és vert, az anyám pedig csontlevest ivott és díszítette a karácsonyfát!!!
Jack szemében könnyek gyűltek, majd patakba szaladva lecsordultak az állán.
A kislány macis zsebkendőjével (amit kedvenc anyukájától kapott) lágyan megérintette a durva arcot és letörölte róla a vizet. Te ártatlan, önzetlen gyermek! Az isten áldjon!
- Tudod, én gyakran kedvelem az anyámat – csipogta a kislány. – Gyakran versenyzünk, hogy ki tudja tovább bent tartani a száját. Általában én nyerek. Többnyire.
Jack elmosolyodott, majd letépte a kislány fejét és megvacsorázott a csöppségből, ami nyaktól lefelé maradt belőle.

Jack a desszertet követően az űrbázis központi szalonja felé vette az irányt. Berúgta a cirádás tölgyfa szárnyas ajtót és rávetette magát egy idős, igen „öreg róka” külsejű űrsikló kapitányra. Egyetlen mozdulattal vágta ki az ablakon. Miközben az idős férfi lefelé zuhant a századikról, még volt ideje egy utolsó beszólásra:

- Brúsz Vilisz egy olyan hősszemély, akivel nagyon lehet azonosulni, mert mindenki ezt akarja: pénzt, autót, jó nőt és Marsot. Most éppen malibui otthonában ázik a medencében 21 gyönyörű sz*jhával, amikor az Elnök felhívja majd a komputerén. Ő majd elfog happolni téged. Sosem szerzed meg a Mars csillaga nevű Rubintkristályt, ami valami nagy és hatékony atomfegyvert mozgósít. A főhős el is indul mindjárt a szuper űrjárgányával, ami mindennel fel van szerelve, hogy likvidáljon téged. Olyan luxus-akcióhős űrsiklója van, hogy külön asztalon gurul be a pezsgő és a gépágyú! Nagyon laza. Neked véged lesz, bazmeg.

A Világűrtanács és a Világrendőrség már egyre kevésbé tűrte, hogy Jack ennyire önhatalmaskodjon. Felvetették, hogy gyilkolják meg mérgezett síléccel, de elvetették. Fölhívták a Brúsz Viliszt is, de nem vállalta, mert nem tudott számlát adni.

A modern, de élhető megasziti elhatározta, hogy maga állít csapdát az erőszakos Jack-nek. Kipostáztak a részére egy meghívót, ami ingyen termékmintára és egy kellemes ebédre jogosítja fel, ha részt vesz egy űr-üdülőjogokat értékesítő kis előadáson.

Mivel Jack elég prosztó volt, igen szerette az ingyen termékmintákat, rábólintott és útnak is indult.

A termékbemutatóra egy régi reneszánsz marsi kastélyban került sor, a Sztolicsnaja utcában. Jack kinézett, haját petrencévé kócolta az állandó marsi szellő.

Nem szerette a Mars szelet…

Az esti gálaesten majd jó sokat fogok enni, malacmód…! – ez volt, mi felvillanyozta melle szívét. Micsoda orcátlan emanáció.

ÁM: ezalatt: A marsi kastélyba titkon már beférkőztek a rendőrség kémjei: az egyik szárazkolbásznak öltözött, míg a másik inkognitónak. Volt, aki szobainasnak, volt aki medencetisztítónak, de volt olyan zsaru is, aki rulett keréknek vagy liftláncnak álcázta önmagát. Minden készen állt. A függöny fel van gördülve, feljebb már nem is tud.

[…] A trancsír nem rossz tanácsadó – gondolta Jack a lakosztályába lépve, majd hanyagul a szőnyegre vizelt.

Aztán ezen a ponton megvedel egy liter viszkit, végül ágynak esik.                  Csendes epifánia.

Aki ma meg meri zavarni, menten agyonüti!

Ekkor rohan be ijedten, egy szál neglizsében, az „éjszakai pillangó” (aki álzsaru) és […]

(zárójel bezárva)                  Kizárva:  Ide jön majd a drámai fordulat.

Ön halál fia?