23:44. Nagyon este. Gántos Gábor divattervező egy kanna benzinnel érkezett M. Mathias szalonja elé. Egy teljes tavaszi kollekciót fog újraértelmezni, nyílt lánggal. Minimalista formavilág, friss színek – mind oda lesz. Jobban szeretné hamuként látni M. Mathias gönceit, mint így, egyben, megsemmisületlenül. M. Mathias kollekciója az egyszerűség-közeli szabadidőt helyezi előtérbe, melynek idei témája a kihangsúlyozott köldök környéki világ. A darabok kiemelt előnye, hogy elterelik a figyelmet a kényes pontokról: a csípőről és az arcról.

Gábor korábban már lenyilatkozódott a Trend King-nek:
”Háborító! A világ ma! Már mindenki mindenhez ért, a divatkritikus már nem a ruhát, hanem a másik divatkritikust kritizálja. És hogy én mikor ugrok ki? Majd. Hamarosan. Később. Mert még nincs itt az idejem. Tendencia van, kérem, és remélem, holnap kedd. Mit jelent az „anti giccs”? Mely pazar, mint a Mennyország kárpitja, retró és vibráló, mégis nem értéktagadó. Csodáljuk meg mostani valónkat! Merjük meg!”

Azért nincsen sokáig rendes melóm, mert már félig meg vagyok világosodva, és nem tudom már olyan lelkesen és őszinte odaadással tolni a céget, mint más, félig se megvilágosodott ember. Ezt hamar észre is veszik… Például, hibásan tudok csak beépülni a vállalati kollektívába, onnan mindig kilógva, különcként lötyögök munkatársaim között, akik őszintén gyűlölik a félig megvilágosultakat és minden más istent. Nem tudok részt venni a munkahelyi pletykákban sem, mert nekem az ilyen már képtelenség. És köztudott, hogy vagy te is beszállsz és velük pletykálsz, vagy téged beszélnek ki. Egy darabig fenn is tudom tartani a pletyka iránti érdeklődésemet, mégis hamar elenyészik, ami már sajnos kiül az arcomra is. Meglátják, hogy fura vagyok. Meglátják az érdeklődésem teljes hiányát. Mert úgy nézek az egész képemmel. Hamar kiderül, hogy untatnak. Ilyenkor nagyon durvák velem a nők. Kiabálnak. Ha pedig egy nő rájön arra, hogy ő unalmas, az mindig feldühíti…

Földünk energiái végesek, ezért a fenntarthatóság nem csak szükséges, de kell is. Ön mennyire zöld? Semennyire? A klímaváltozás nem visszafordítható, de még megállítható és ebben mindannyian szerepet kell vállalnunk. Földünk lassan egy lyukas golfpályához hasonlít… ne legyen Ön is egy újabb lyuk rajta! Tartsa meg az ökológiai lábnyomát magának! Íme néhány takarékossági tipp, amik simán bepattinthatóak az Ön háztartásába is. A lényeg: ne essen pánikba!

- Egy vécé lehúzásával akár 20.000 (!) liter vizet is elpazarolunk. Mi lehet a megoldás? A kisdolgot hagyja ott, a nagydolgot pedig intézze a kertben és kaparja el. A lényeg, hogy ne essen pánikba.

- Egyetlen fogmosás alkalmával akár 700 (!) hektoliter víz is elvész. Mi a megoldás? Ne vizet használjon köpködésre, hanem mást! Mondjuk, rénszarvast. A rénszarvas rénszarvasbőrbe van kötve, így elég mutatós is.  A rénszarvasbőrt rénszarvassal együtt árulják, melynek tartása nem több napi 7 forintnál! Ügyeljen szája tisztaságára és ne essen pánikba.

Átlagos, de sosem alulírott. Csinos lelkű. Neve mindig jól cseng, akárhogy hívják. Nála sosincs enyhe kifejezés. Miről lehet felismerni? Arról, hogy az arcára van írva, írva van az arcára, és szeret a szóba elegyedni. Finoman sértett, táncos léptű, van kalapja és sálja. Két lábbal áll a földön, a pult előtt. Az első sör után még halk szavú, a hatodik után ellenkezőleg. Gyakran esik ki a száján, amikor kiesik a száján a következő kérdés: „azt még megiszod?” Hétköznap is nyitott szemmel jár, hisz az író is volt olvasó egykor. Lépte puha, ha rákönnyebbül. A jó átlagíró mindig jól látszik, sőt, több mint valószínű. Magán kívül ritkán látni, de számba veszi az olvasót, sőt egyenrangú partnernek tekinti. Szereti befejezni mások mondatát és félbehagyni a sajátját. Valamiért mindig van nála nejlonesernyő. Általában egy és oszthatatlan önmagával, és fogságban nem szaporodik. Nem öreg, nem fiatal. Kora: vén.

-    Legyen benne sok közeli egy szemről.

-    Legyen benne vérző dollárjel.

-    Használd sűrűn a „rabszolga”, a „nagytőkés” és a „kinyírták” szavakat. 10 percenként.

-    Háborúknál, terrortámadásoknál használj drámai beállításokat és rakd tele a képet kérdőjelekkel.

-    Ki ne hagyd a Carmina Buranát a betétdalok közül!

-    Győzd meg a nézőt, hogy a világban zajló összes szar dologból csak az általad kínált út az egyedüli alternatíva.

-    Frappánsan szólj be a konkurens összeesküvés-elmélet gyártóknak.  

-    Legyen benne sok történelmi utalás és adat, még akkor is, ha te találtad ki.

-    Hemzsegjen a jogi kifejezésektől, még akkor is, ha te találtad ki.

-    Ha elbírja a téma, legyen benne ezoterika is, (hangulatelem gyanánt legyen benne sok naplemente, virágra szálló méhecske és mosolygó csecsemő – ezek mindig bejönnek és jól mutatnak a végén, a dramaturgiai feloldásnál).

-    Törekedj a keretes szerkezetre és a végén legyen egy szép, egyszerű, kivonatolt összefoglaló… (és a weboldalad címe se maradjon le).
 

Barátaim! Egy új május küszöbén állunk. És. Minden májust jó tiszta lappal kezdeni, ezért én most lerántok. Leplet. Itt a nagy vallomások ideje, tehát nekem is eljött az én időm. Merthogy én éveken át hazugságban tartottalak benneteket, … igen, igen, mindenkit átvertem, és ezért nem tudok most a szemetekbe nézni… nem az vagyok, akinek hisztek. Szóval, vallomásom sokakat megrázhat, de közületek páran már valószínűleg sejtették rólam… (Nagy levegő) Ahhoz, hogy teljesen megértsétek, miért vertem át az egész hazát, népet, nőt és gyereket, kicsit vissza kell mennünk az időben…

1947-ben az USA egyik városában, az Új-Mexikó állambeli Roswellben lezuhant egy repülő csészealj – később a hadsereg azzal a mesével tolta ki a sajtó szemét, hogy nem találtak kis gnómokat a roncsok között... pedig de… Igazság szerint három test is érkezett a lezuhant űrhajóval. Nos, ez a három test én voltunk... De nem találtak meg minket soha… (utána boncolgatták azt a hülye bábut azon a hülye fekete-fehér videón, ami bejárta a világot, csakhogy az csalás volt, mert az a műűrlény marcipánból készült, és később az FBI és Truman elnök röhögve felzabálta).

Így érkeztünk az űrből aznap a szerencsétlenül járt űrhajóval. Hogy gyorsabban tudjak menekülni, három részre osztódtam, így lettem én, és a két PaDöDő lány (bár akkor még nem így hívták őket, de ti földiek így ismeritek.)

Fent nevezett gyanúsítottat a déli órákban megpróbálás szerűen szándékoltuk őrizetbe venni. A helyszínen megállapítást nyert, hogy a fent nevezett személy a birtokában lévő lőszereket élettársa szervezetébe juttatta, annak akarata ellenére, előre megfontolt szándékoltsággal. Élet kioltására alkalmas fegyvereszközét engedély nélkül működtette, ellenállásra képtelen élettársa rovására. Nevezett fehérvári állampolgárt adatai alapján nem tudtuk azonosítani, mert azok teljes birtokában szaladt el, az igazoltatás mikéntjére fittyet hányva. A családi tragédia szálai a gyanúsított házához tartozó konyhába vezettek, ahol a holttest lakott. A holttest és a nyomok biztosítását követően bűnjel lajstromba vettünk, a gyilkossághoz esetleg szorosan kapcsolódható, még füstölgő kézifegyvert. A fegyver ténye nem csupán a véletlen számlájára írható, hogy tetszik tudni, csak véletlenül volt a helyszínen. De nem. Azonosításra került, mint kisebb-nagyobb testi sértésre alkalmas, fegyvernek látszó revolver. Egy rendbeli idegenkezűségre alapos okunk volt gyanakodni.

- Válassz egy tetszőleges vízfelületet, majd fehér ruhában ess bele háttal, nagyon lassan.

- Énekelj lírai sorokat szomorú arccal egy tükörbe, majd fordulj lassan a kamera felé, a tükör pedig törjön össze mögötted (a szilánkok lassított felvétellel hulljanak le).

- Akár homo, akár heteroszexuális irányultságú a banda, mindig legyen benne egy izmos legény, aki félmeztelenül néha besétál a képbe.

- Kell bele egy medencében lebzselő nő is, aki kajla grimaszmosollyal letolja a napszemüvegét, amikor az izomzat elsétál előtte.

- Egy szép nő rakja ki az arcod puzzle-ból (ami ha elkészül, azonnal dalra is fakad).

- Ha zongorát is teszel bele, égjen legalább 200 gyertya a tetején.

Miért kellett újratemetni? Mert kivetette magából a föld. És ugyanoda már nem lehetett visszarakni, haza kellett hozni, el az idegenföldről. A kivetődött földi maradványt először a temetőgondnok vette észre, aki éppen a járdát söprűzte, amikor váratlanul tetem állta útját.

Dear Mr. Szpilberg! Korábban már írtam magának, de el teccet felejteni válaszolni, biztos a túl sok forgatása miatt. Ezért ragadok most. Tollat, hogy újra írjak, mer megint van egy kurvajó filmötletem Önnek, nácis, ami ugye mindig oszkáresőt jelent (!)

A film címe:

Világuralomra törve durván, avagy a Jó és a Rossz Hitler harca

 Kiderül, hogy van egy kastély a Berchtesgadeni Nemzeti Park területén, és itt lakik a Rossz Hitler titkos testvére, akit a film végéig Jó Hitlernek hív a narrátor, vagyis a Komlós Juci, akivel közös anyától, közös náci kórházban születtek, de az ápolónő valamiért elvitt a hitler-ikerből egyet, haza, és azt füllentette az anyának, hogy csak egy dolgot szült. „Pedig én kettőnek éreztem” – érvel vissza hitlermama, majd mély álomba merül az infúzióba adagolt ketamintól.
És itt ugrik a kép a világ által ismert Rossz Hitlerre. A férfi erőteljes vonzalmat érez az ilyen spirituális, természetfölötti ezo cuccok iránt és a belépő jelenetében éppen a dolgozószobája fölé borul, gondterhelten - rámegy a kamera, és nézi, hogy mit néz, és kiderül, hogy okkultizmust! (De jobbat, mint a Frigyláda, mert azt a múltkor sem sikerült megszereznie a maga egyik Indián Joneszos filmjében, tudja?)

Villanyt olt.

1. Legyen benne egy kevés távolságtartás, némi darkos emelkedettséggel.

2. Szerepeljenek benne a „hajad”, a „szád” a „szellő” az „eléget” és a „megéget” szavak.

3. Ne szerepeljenek benne a „kocsonya” a „fehérfolyás” az „epidurális” a „szarházi” és a „harcsa” szavak, mert ezek valahogy elütik a hangulatot.

4. Legyen benne egy kevés hányattatott gyerekkor is, sajnáltasd magad.

5. Üzenjen az elveszettségedről: a nők imádnak szabadidejükben anyáskodni és megmenteni elveszett hapsikat.

6. Szavalás közben elcsukló hangon hatódj meg saját magadtól, ha tudsz, csak ne játszd túl. A folyamatos bömbölés a legszebb sorokat is érthetetlenné mossa.

7. Legyen benne mondanivaló nélküli, értelmetlen, de jól hangzó drámaiság. Pl. „Felőröl a sötétség szikrázó mámora, felülről jön, mint szüntelen évszaknélküliség”.

8. A csattanó burkoltan az legyen, hogy rettenetesen szeretnéd magadévá tenni őt, lehetőleg most azonnal, bárhol, és többször egymás után.

9. előadás közben legyen rajtad egy kalap és egy kurvahosszú sál

10. mindig panaszkodj, hogy nincs elég pénzed, akkor is, ha van

Dear Mr. Szpilberg ! Először is, saját bevallásom szerint, nagy rajongója vagyok művészetének. Kétszer láttam az Indiána Jonest meg az E.T.-t , meg a Titanik óta, melyek mind a lelkemben szólalnak meg ma is, és súgták, hogy maga pont úgy érez, vagy gondolkodik, ahogy én. Oda-vissza érezzük egymás lelkét, tudom!! És tudom, hogy nem vár ötleteket, de lenne egy k*rva jó filmötletem, Önnek. Napjainkban járunk.

A film címe: A tini dínó zsaruk

…az emberiség nem tudja, de ők már a triász korszak óta köztünk járnak. Csak azért nem látjuk őket, mert mágikusan le vannak árnyékolva, szem elől. Beépültek az emberi társadalomba, normális munkát végeznek, van köztük szakács, bróker, de van hogy sofőrök, de a leggyakrabban mégis zsaruk ők. Egy ősi ellenségtől védik az emberiséget: a kihalástól.

Bujkálnak és rejtőzködnek, emberi maszkjuk mögött, amit fürdéskor meg lefekvéskor vesznek csak le. Akkor engedik csupán láttatni tini dinó ábrázatukat.

Nézd már, szájrúzst és szem… izét… spirált adtak ezek ajándékba, ej… Max London kencebemutató, mi?… hősszemély vagyok, hogy eddig bírtam. Lacikám, bogaram, figyelj ide, nem vagyok már mai gyerek, nem az enyimé a jövő, de én, kérlek szépen, cirka 16 és fél éve vagyok újságíró. Hol onlajn, hol nyomtatott, ami jön. Anno még a Színes Nemzeti Business-ben kezdtem, a Sárfás tanár úrnál, szerettem. De a lényegre - most elmondom neked, hogyan lehet egyik sajtótájról a másikra élni, létezni, táplálkozni. Télen nehezebb. Mert kevesebbet tartanak, vagy ha mégis, csak pogácsás-ivóleveset. Itt a jóra egy konkrét példa: Kávéláncbemutató, tegnapdél: látvány gyanánt előjött egy szigorú fiú, keleti karddal, élesen elhangzott valami katana-tantra, majd komolyan kettévágott carmina buránára egy kávésdobozt. Utána meg egy sárga pécsi néni beszélt a kávé vastagbélbéli hatékonyságáról… az esemény házigazdája a Kautzky volt, de a sokak közül a Vágó Piros a kedvencem, ő a jobb. A Gundel Takács vagy a Harsányi jó jel, mert utánuk biztos van kaja. Svédebéd!

Megnyerte, de mihez kezdjen vele? Már elmúlt 60, hatvan felett pedig egyre fogy a mihezkezdhetés esélye. A szex gondolata sem tüzeli fel már úgy, mint régen: a humán közösülés elhagyatott táj a számára, az Enrico Tordass-t meg különben sem ismeri, pedig földkörüli pályán kéne szexelnie vele.

Tévéműsorba hívták Mici István politológust, aki reggel még nem sejtette, hogy estére már meg lesz evődve. Falni fogják. Világosan fel fogják falni őt. Már a stúdió szereplővárójában elhatározta, hogy melyik szót fogja majd sűrűbben használni a beszélgetés folyamán, és úgy döntött a ’diaszpóra’ lesz műsoron, ami jól hangzik, kifejező és roppant okosnak tűnik tőle. És az is biztos, hogy bármit is kérdezzenek tőle, az „Eszméinket lehet, hogy nem lehet jeltelen tömegsírba, nem!” – mondatot mindenképpen el fogja sütni, mert túl jól cseng ahhoz, hogy ne.

Mici István korábban azzal alapozta meg hírnevét, hogy a „szocialista” szóhoz társuló fogalmat egy negatív definícióval frissítette, és pont jó időben rukkolt elő a javaslattal, mivel akkoriban a szó már elvesztette eredeti jelentését: „a szocializmus olyan emberek halmaza, akik többnyire előtérbe helyeznek, nem gáncsolnak, tudomásul vesznek népet és kézen fogva vezetik aztat. A nép igényeit nem könyveli el súlytalan nem-valóságként és nem zsákmányol ki folyton, csak ha nagyon kell, de akkor sem nagyon.” – hangzott Mici István elmés faragványa.

Nyár van, magas nyár…és elromlott idebent a légkondi. Szerencsésnek érzem magam, mert tegnapelőtt pókkal álmodtam, de ma hajnalban meg véletlenül ráálmodtam egy majmot, ami viszont már váratlan örömtelenséget jelent a Krúdy szerint. Most akkor melyik prognózis az aktív? Mert örömöt azt nem észleltem, lehet, hogy a két álomerő kioltotta egymást? A pók meg a majom? Vagy az is lehet, hogy bekövetkezett az az öröm, de annyira túl gyorsan, hogy egyszerűen nem vettem észre. Átléptem rajta. Na, ha így van, remélem, hogy majd a majmon is így át tudok lépni, ha eljön az ideje.

Hogyan kerültem ide? Ebbe a meglehetősen munkakörbe? Hogy mondjam magának… Lejárt az álláskeresői támogatásom és el kellett fogadnom az FMK által felkínált közmunkát. Én vagyok a filmekből jól ismert alak, akitől mindenki borzad, és aki mögött mindig van egy hatalmas óra a falon, akiről mindenki azt hiszi, hogy a halál fia. Nem, nem hullaégető, én még előtte vagyok, úgymond enyém a végtiszteltetés, mert én nyilváníthatok elsőként részvétet. Az első részvét az enyém mindenképpen. Szóval, az én feladatom a kórházban a leg leg nem kellemesebb, sőt hátborzongatóbb: közölni a hozzátartozókkal, hogy kanyargott, fékcsikorgott, parkolóhelyet keresett, végül beállt a halál; a szeretett hozzátartozójuk, ez a kedves illető visszavonhatatlanul eltávozott. Ezért és ezért. Az orvosok, akiknek a halálhír a dolguk lenne, már rég nem csinálják. És ami még rosszabb: sajnos én lettem az ország legjobb Halálbejelentője (vagy inkább kijelentője. A halál mindig kijelentés) a kórházak kapkodnak értem, de én maradok a Szent Lászlóban, a büfé miatt, itt a legjobb, és délben van gnocci is. De mitől vagyok én a legjobb? A saját fejlesztésem miatt. Ugyanis már a pályám legelején megfigyeltem, hogy az elkeseredett rokonok, barátok rendszerint a fejemen, arcomon és ruházatomon vezetik le a rossz hír miatt támadt hirtelen indulataikat. Mintha én lennék a Kaszás! Mintha én tehetnék róla, hogy a kedves rokon futamideje lejárt! Legjobb esetben csak a vállamon sírnak és teljesen eláztatják a köpenyem, de ezt sem akarom. Na, és én erre kitaláltam egy forradalmian jó módszert, amivel kivédhető mindez… Kiraktam egy nagy műanyagtáblát a váróterem falára. Ha valaki elhunyik, megyek a fekete filctollal és felírom rá. Jó apró betűkkel... És amikor a rokonok közelebb lépnek bogarászni, ohó! én már hetedhét országon túl járok! Ha-ha! Akkor már velem nem tudnak kiabálni, meg lesírni a ruházatomat, mert addigra már hol vagyok, nem? Bottal üthetnek.

Aggódott, hogy nem jön majd át a sugárzás rendesen a makópusztai művházból, ezért ment inkább internetes rádióban a tudósítás, mert a wi-fi, az mégis wi-fi, biztonságosabb, mint az elavult rádióhullám, amit könnyű leárnyékolni vagy elakad Tokaj szőlővesszein. Az Első Hazai Épségvetélkedő harmadik és egyben zárófordulójáról tudósított ifj. Jankainé microporttal. Lesz habos díjátadó, három napja sütnek-fűznek rá az asszonyok, meg a zsűrire, meg a búcsúra. A végére már jobban kijött a tévé, ez a valóságsós izé kelendő portéka, a pilot meg a felkészítés már lement korábban. Szépen sikerült nullszaldósra értékesíteni a reklámhelyeket a színpad fölött, ahol hamarosan kitör majd a külsőségektől sem mentes díjátadó.

Az Épségverseny ötlete egyszerű volt: hat nőnek két héten át kellett ugyanabban a hófehér ruhában, hazai tervezők haute couture kreációiban túlélőtúrázni, sátrazni, vadászni, tüzet rakni, enni, ürítkezni. Az nyer, akin a legkevesebb folt esik, aki minél tisztábban ki tudja hozni magát. Persze, valamennyire mind bemocskolódtak, hiszen nem lehetett másként, de az nyer, aki a legkevésbé. Minden ruha azonos szabású estélyi modell volt, koktél-kiegészítőkkel, estére alvóbundával és bélelt túramuffal.  

Ön kiment már a divatból? Milyen gyakran? Ön 40 évesen kellően motivált ahhoz, hogy szívvel -lélekkel tolja a más cégét? Kiváló konfliktuskezelő? Versenyképes a fizetése? Ön összeegyeztethető a cég profiljával? Ön elvált? Ön enervált? Ön agilis? Ön teátrális? Ön normális? Ön munkaerő? Ön antidepresszáns? Az ön világa való? Milyen gyakran szokott ön somfordálni? Ön húron pendül? Vergődik a zöld ágon? Ön érzelmileg már kiégett? Ön alkalmi dohányos? Ön isz, ha dohányzik? Hisz az ön vallása? Ön barátságos életet él? Ön ellaposodott? Kutyás ön vagy cicás? Van önnek képe? Mire tartja ön a hátát? Lottózik ön szenvedélyesen? Személyesen ikszel? Önnek egy főre esik a jövedelme? Önt minden gyerek várva várja? Ön kérdés nélkül belesimul a világba? Ön felismerhető? Van különös ismertetőjegye? A kockázatok és mellékhatások tekintetében ön személyesen van jelen? Az ön tájékoztatása nem teljeskörű? Ön politikailag korrekt? Ön politikailag sorolódik hova? Ön láthatatlan a fogyasztói magatartás szempontjából? Ön látszik? Maga hány százalék? Ön biztos a kérdezőbiztos őszinteségében? Várva várja a várva vártat? Gyakorló magyarként szokott ön hátrafelé nyálazni?

Zsanett és Tibor nem tudják, hogyan mondják meg Ákosnak, hogy ő nem Ákos. Joe és Ari együtt mennek lángosozni, viszont Diána nem tart velük, mert nincsen lába. Brenda ribancosra festi magát és teljesen kiborul, amikor Ari nem akar fizetni neki a sexért. Zita beleveti magát az éjszakai életbe, üvegből pezsgőzik az Oktogonon és felcsípi a kisföldalattit. Imi padlót fog. Timi felfedez egy másik naprendszert. Tibor ezalatt a parkolóban mónikáztatja Mónikát, mert a kocsisoron Torkos csütörtököt tartanak. Noémi pinkre festi a haját.

Ari megtudja, hogy anyja rendszeresen csalja az apját a sarki dőneressel. Ákos kutyaszorítóba kerül az Illatos úton, miközben nem tud megbocsátani Gaby-nak, mert fogalma sincs, hogy kicsoda. Barby rájön, hogy Zsolti csak birtokolni akarja, mert a fiú rátetováltatta profilját a seggére. A lány kutyaszorítóban érzi magát. Bánatában egy éjszakai szórakozóhely felé veszi az irányt, ahol olyan vadul táncol, hogy teljesen kiesnek elölről a szemei. Lui kutyaszorítóban érzi magát, ezért Ákos munkahelye elé megy, hogy összecsomózza a cipőfűzőjét. Noémi feketére festi a haját.

Ufológia:

A messziről aprónak tűnő, de közelről feltételezhetően gigantikus, magasan repülő, azonosítatlan objektumokat vizsgáló tudományág. A fényképészet forradalmától kezdve napjainkig rendszeresen látnak napvilágot olyan felvételek, melyeken egy-egy azonosítatlan repülő tárgy látható. Az ufókat ufók vezetik, akik apró termetű humanoidok. Mivel hazánkba idegeneknek belépni már nem tilos, sokan tartanak tőle, hogy hirtelen elrabolják és hideg űreszközökkel vizsgálat alá vetik őket, emiatt Magyarországon megnőtt az idegengyűlölet.

Szellemológia:

Kósza lidérceket, kopogó entitásokat és egyéb látható, vagy láthatatlan gyerek rémisztgető asztrális légneműket vizsgáló tudomány. A 90-es évek elején hazánkban is felütötte fejét a szellemrasszizmus. Nagy port vert fel az ügy, amikor egy budapesti szórakozóhelyre nem engedtek be három fénylényt. A biztonsági őr arcba veréssel fenyegette meg a három jelenést, akik azonnal elillantak.
2009 nyarán egy ősi mezopotámiai démon esett a szándékos túlszámlázás áldozatául egy váci utcai étteremben, ahol 90 ezer forintot követelt tőle a pincér egy tányér gulyáslevesért és kettő kóláért. Miután az asztrál lény nem akart fizetni, két verőember kísérte a közeli pénzautomatához, ahol ki is vett 20 ezer sékelt, amit a verőemberek nem voltak hajlandók átvenni, mert euróra vagy dollárra számítottak, így jól helybenhagyták az áldozatot.

„Szabad egy szép rózsát a hölgynek?” – ugye, ismerős a szöveg? Különböző vendéglátói egységekben már mindenki találkozott ezekkel a matyó ruhás virágáruslányokkal. Ne tévesszen meg senkit a bájos csipke, meg a rúzsmosoly, ők nem azok, amiknek látszanak! De akkor kik ők? Menyecske cucc, kis kék kötény, oszt annyi? Mi már tudjuk a titkot, amit készek vagyunk most veled is megosztani. Csak egy kosár rózsa és te kellesz a varázslathoz.

„Elzavarni bunkóság, venni tőlük dőreség” – tartja a kínai mondás.

Akárhogy próbálsz elfordulni a nőtől és nem venni róla tudomást, ő húsz különböző szögből képes felhívni magára a figyelmet, és az arcodba hajolni. 

Ha szóba elegyedsz vele, már meg kell venned a virágot, ugyanis, ha elhangzik az „Egy szép virágot a hölgynek?”- rigmus, és te árat kérsz, ott a vége a játéknak, ugyanis akármennyi is lesz majd a gaz, ki kell fizetned. Nincs visszaút, akkor is meg kell venned, ha a normál piaci ár többszörösét kérik érte. Ha nem így teszel, hölgypartnered megorrol, hiszen nem ért meg neked annyit.
A kutatók rájöttek, hogy ezek a virágos lányok valójában robotnők.

Én már akkor a Ződmacskában táncoltam, amikor te még anyáddal nézted a Derrick-et. Ami a foglalkozásomat illeti, hát, sexipari. Én vagyok a főmuff. Gáláns urakat kísérek baszásig, meg vissza. Kimondom, már elnézést a szóért: prosti vagyok, ha kérdik, de a névjegykártyámon az áll, hogy életmód-coach. Sok viszonyom volt, de azt azért nem mondanám, hogy ha az összes hímvesszőt zsinórra fűzném, azon egy vak Egerig eltapogatózna, de az érdi felhajtóig biztosan. Sok férfipéniszt láttam, kicsit, nagyot, feketét, fehéret, tarkát. Tudnék mesélni. 1000 euró velem egy éj, de a HUF-ra is bukok, ha van ennyid, hozzád nyúlok. Ha akarod, bújós vadmacska vagyok, ha akarod, a fekete sötét árnyalata. Engem verni is lehet, de akkor nagyon mélyre kell nyúlnod a zsebedbe.

Mások szerint is Dubájos hölgy vagyok, és én is annak mondom magam, ha. Mikor kint voltam, törtangolul mondtam a sejknek, hogy ha rám élvez vagy bárhovámba, esküszöm beleverem az orrát. Röhögött, rengett az ordas hasa. Tetszett neki a pesti vehemenciám, bár ő más szót használt, amikor tréfásan az arcom felé rúgott. Ha egy férfi rám akar menni, az megbeszélés kérdése. Csak fizessen - papírpénzzel, mert volt már olyan, hogy a kuncsaft aprózott a végén: a mosdótálba szórta nekem az egy eurósokat, mint cinegének a magot télen. Lógó csőrrel csipegettem fel. Majd bevezetem az eleganciát, és bőrmappát subrintok a kielégült kliens mellkasára, mint a pincér, abba merjed beleszuszakolni az apródat.

Nem ingyen félek a repüléstől, különben sincs időm rá a narancslék, mogyorók meg a kólák között. Az idegesség jobban lohaszt. Meg a tapló és értetlen légutas. És nekem a hivatási mosolyom alapvetően szüntelen, így mégse mondhatom neki, hogy „étkezőasztalkát felhajtani, mert nyakon váglak”, pedig mondanám én szívesen, köszönet abban nem lenne. Nem olyan szép meló ez, mint a filmeken látszik, hogy a színésznőcske-stewardess kimosolyogva a fejéből, szépre festve jön, pezsgőszik a kapitány oldalán, és legalább annyira élvezi az utat, mint a Bruce Willis, nem! A tisztelt légutas azt hiszi, én örökké be vagyok kapcsolva, mint valami wifi, vagy villanykávéfőző, vagy nem tudom, mi, és csak venni kell, meg tölteni belőlem. Hát, nem vagyok mindig bekapcsolva, tudja meg a kedves utas, inkább ő lenne bekapcsolva, időben, felszállás előtt.

Meglátta a nap világát a legmeredekebb szexkaland, amit az emberiség valaha is pillázhat. Csak egy perce rakták fel a jutúbra az oktató videót. Japán. Valamiért onnan jönnek a legaberráltabb művek… Fergetegisztikus érzékborzoló, nedves, sikamlós kéjmámor! A németek már utánozzák. A neve: Vas szex!! Uhhh, már a gondolatára is… a következőképpen néz ki a figura: akarattal, hajlammal és csipeszekkel alaposan ijesztgeted, majd hirtelen megragadod és rászorítod a csuklóját a vasszerelvényre, és lassan rámész az arcára csokival … ja, nem csokival, hanem kocsival, hanem! Inkább kocsival működik csak. Tehát, rá az arcára. És? Azonnal kocsis lesz az arca! Az egész. De várj még, nincs vége: ő erre műtiltakozik, hogy ne, ne, meg minden, mert így lett megbeszélve, és azt mondja a csúcsponton, hogy „ekvipázs”, majd vérzik egy kicsit. Ezután vaskesztyűvel húzd szét a nyílását, ameddig csak lehet, majd bocsásd oda bele mindazt. Aztán elkezd szkenálisan, csak úgy, ordenárémód sírni, de nagyon, breuheuheuheuuuu. De brutálisan ám, az arca szinte eltűnik, egy nagyon elszabadult tűzcsappá változik. Vízmaszkká. Végül markolással és arcpirítással záródik a jelenet. Kész…