... ezért fogadják szűnni nem akaró szeretettel eme kis gyűjteményt, a teljesség igénye nélkül:

- Szevasz, Vivien, mi van veled?
- ...neiskérdezdmertnemfajinulnemdeigenmegkétemberszerintem

nemsokdesohanemtöltegyütt minőségiidőtvelemakkorelfogunktávolodniegymástóleztény

ésnéhanálunkisúgyérzemhogyeza helyzetvárjamkieztakisidőtamígösszegyűlikapénze

elviekbenaddigleszvagyinkábbvessemszétmagam

ennekmertmireodaérünkhogyvennénkházatmárkapcsolathamarabbelromlikmint !
Netuddmegmiértteszemtönkreakapcsolatátazzalhogy

mindenapénznekileülszszépenésmegbeszélemapárommal

hogyvagyvisszábbveszésminőségienergiátrakapárkapcsolatbavagy vége lesz. Azabajhogyhiábaveszekösszeveleörökrevagymajdházatamiközben

elmúlikaztnemtudommárvisszahozniakkorsemfogoktöbbidőtegyütttölteni

mertmárnemleszráigényeszóvalpróbáljammegveleezt

megbeszélnielmondjahogygyönyörűvagyokszép vagyokdeezttudomtetszemnekiés semmipediglenrendkívüljóazalakzatomténylegszépnekmondottvagyok

jóképűnőegybulibanapáromvégigbeszélthozzámrásemnézett

abarátnőmreviccelődöttvele

mnevetgéltmajdelkérteabarátnőmszámátéslelépettmegnézmáslányokatismittehetnék ?

Korántsemaranyoskisugárzásaazegynagybüdössemmi.

Barátság extrákkal! Ez sem működik sohamertmindegyikösszeakarjönnivelemutána ezt nyilván nem nézhetem jó szemmel ha nem kötöm az orrára bármennyire is ki a szingli!

- Oké, szia!

1. A becsületes kakas se kaparja el a szomszéd bálna früstükjét!
2. Ritka mint a birka, amelyik addig költ, míg meg nem indokolják a fehér hollók!
3. Hazug ember sánta korsója is előbb gurul le a Gellért-hegyen, mintsem egy fecske csináljon egyszerre tavaszt!
4. Csalánba is csaphat ménnykű, akkor sem virrad a borjúra derű !
5. Ebül szerzett leszármazás sem bocsátja meg a leglelobbizott kényszersikkasztást!
6. Egy meg tizenkilenc az egy híján nem húsz, vagy száz sem!
7. Addig béget a balga, míg lassan három bugrist és egy garast sem ér!
8. Faképnél hagyott lónak ne bámulj az arcába!
9. Könnyű Katit táncba vinni, ha éhes a diszkó és ő borzalmakkal álmodik!
10. A Dalai Láma se online tanfolyamon tanulta meg azt, amit tud, vagy nem tud, vagy tudni szeretne, vagy örökre elfeledni!

Fekete limuzin érkezik rendőri felvezetéssel a társasház elé.
Kiszáll belőle egy napszemüveges, morózus, egyenruhás tiszt és felcsenget a kaputelefonon.

ANYA: (rikácsoló anyukahang) Ki az?

TISZT: Az elnök úrért jöttem.

A: - Aha. Te vagy az egyik kis cimborája?

T: - ...hát, ja. Lejöhet az elnök úr?

A: - Addig nem, amíg a szobájában nem csinál rendet! Pista! Gyere, keres valamelyik barátod!

(érett férfihang, nyavalygós gyerekesen) - Halló... szia... anya nem enged le, amíg nem csinálok rendet a szobámban. Gyere fel.

Kapuberregés, a tiszt belép. Felsétál. A lépcsőfordulóban balerina ruhás zömök férfi festi a falat fütyülve. Cigit kér a mögötte elhaladó tiszttől, aki meg se áll, szóra se méltatja.

Az 19997 óta rendszeresen publikáló írógéniusz már több generációnak mutatott irányt, s legújabb regényében sem torpan meg, hanem szilajul tart előre. Fehér fenyvesek című kötete egy vagy több ember viszonyát mutatja be, már-már megbotránkoztatóan naturalista szemszögből. A közvetlenség olykor zavarba ejtő, ám a lezárásként beillesztett, metaforikus feloldás megbocsáthatóvá teszi az egysíkú időhúzást. A regény kérlelhetetlen részletességgel mutatja meg az ember emberi oldalát, magabiztos, szerethető helyszínek és mély benyomások közt. Az alkotás egy hosszú hétvégét ölel fel röviden. A szerző mindvégig zseniálisan játszik az idővel és a terekkel transzperszonális és engesztelhetetlen mellbedobásokkal. A gyakorlatias gondolatmenet élénk képi világot, néhol üdítő vontatottságot varázsol elénk, cinkosan lopakodó iróniával. Cseppet sem árnyalja azt az univerzálisan túlexponált toposzt, s sztereotípiát, amikor két ember, vagy két tárgy hirtelen szenvedélyesen ragaszkodni kezd egymáshoz. Az impulzívan integratív vaginális fintorok és berögzült mintázatok ellenére Hortobágyi tudja, hogy a jó író jó olvasó is egyben.

(Fokozottan felhívom a figyelmet, hogy remélem, nincsenek jelen most gyermekek, mert az alábbi írásmű tényleg nem nekik való, goromba és megrontó tartalmának köszönhetően. Nem viccelek, tényleg kemény lesz, úgyhogy ha nem múltál még el, kattints tovább!)

(Utolsó figyelmeztetés! Ez egy szigorúan erős idegzetűeknek szóló, felnőtteknek készült fétisanyag!)

„Ha a gonoszt beengeded, ne csodálkozz, ha nálad marad.”

A kanyarulatnyaló minden pénteken ott állt a Felleg utca sarkán és erőteljesen leskelődött. A járókelők nem zavarták, nem is látta őket, ők pedig már megszokták.
Várt. Várta a tökéletest.
Amint kiszúrja azt a tökéletes kanyarulatot, szó nélkül odavágtat hozzá és mohón nyalni kezdi. Így történt ez ma is. Meglátta, oszt több se kellet neki, megiramodott felé, lerohanta, valósággal reá zúdult a gyanútlan, mit sem sejtő kanyarulatra, aki villámgyorsan végig lett nyalva, kettőt miccenni sem tudott!
Aztán hopp! A kanyarulatnyaló már ott sem volt, sebesen elinyalt. Jóllakott.

Amikor megjött a jó hír, Lacika épp egy használt autót mustrálgatott a vele rokonértelmű édesapjával.
- Megkímélt állapotú, hála az isteneknek. Pompás a hátsó felfüggesztése – súgta apa a fiának, nehogy meghallja az eladó, mert akkor biztos többet kérne.
Ekkor szólalt meg Lacika mobilja. Egy szőke női hang arról tájékoztatta örömmel, hogy őt sorsolták ki. Ő merülhet.
Akkor még nem tudta, hogy hamarosan egy szörnyű tragikomédia szereplője lesz.
A 21 éves fiú gyerekkora óta álmodozott arról, hogy egyszer talán majd személyesen is láthatja a nagyszerű luxuskatasztrófahajó, a Titanic roncsait. Látta az összes titanikos doku-és egyéb filmet. Szóval, rendesen bele volt buzulva a témába...

Születésnap, Névnap, Ballagás, Esküvő, Karácsony, Házavató?

Közeleg a pillanat, az ajándék meg sehol? Engedje meg, hogy segítsünk!

A plutóniumot titkos keretek között fedezték fel az amerikai Berkeley kutatóintézet munkatársai 1940-ben. A következő évben már uránércből is sikerült kinyerni ezt a kincset. Egészen az elmúlt évekig csak nukleáris fegyverekben használták, de manapság háztartási gépek, hordozható kemping-atomerőművek energiaforrásaként is alkalmazzák.

Itt az idő, hogy helyet szorítson háztartásában a Pu-nak!

”Hasadóanyag: immár a család kovásza !”

Önnel is megesett már olyan, hogy elfelejtette a gyermeke szülinapját? Aztán a kis hülye kibukott és átkozta Önt? Semmi okosat nem tudott kitalálni ballagási ajándékként? Közeleg az esküvő, de hello, ajándék még sehol?! Házavató bulira mit vitt legutóbb? Hm? Igen, egy nagy semmit! Ez többet nem fordul elő!

Van egy állat filmötletem! Kozmetikai! Elmondjam? Elmondom! A címe: Kegyetlen elváltozások. Vagy: Savas kémhatás.
...egy párhuzamos világban játszódik, ami pont olyan, mint a mienk, azzal a különbséggel, hogy itt a star-ok hiúsága nem ismer határokat. És mi tesz egy star-t első sorban látványossá? A bőre. Ha csökken a star-ban a bőr feszességéért felelős elasztin-és kollagén-szint, viharosan elkezd öregedni. Szóval, ebben a párhuzamos dimenzióban ezek a star-ok elérték, hogy törvénybe iktassák, hogy minden 8 évnél fiatalabb gyermekektől friss kollagént és elasztint szívjanak le szurival, hogy azt a száradó star-ok bőrébe juttatva kitolják a fénytelenség időpontját. Hiszen a star-ok tömeggyönyörködtető munkaeszköze a feszes bőr. Ez nekik is üdvös, meg a reájuk tekintő lakosságnak is. A leszívás egy kellemetlen procedúra, bár nem fáj annyira, mint gondoljuk, de hát melyik gyerek örül a rendszeres szurinak?

A kép címe: "Zsolti megtudja, hogy megint nem nyert"

A kép címe: "Ha nem tudtok hinni, legalább csináljatok úgy! - dörgött a pap"

Ráadásul ez meg itt egy újabb reménytelenül tehetségtelen és módfelett dilettáns rajzolat egy polipról, aki nyelvet ölt.

...Misem bizonyítja ezt jobban, mint az alábbi kép, melynek a következő címet adtam:
"Drágám, szerintem a fiókba rejtetted! A kis vitaminokat! Keressed tovább ottan állhatatosan"

na, folytatódik a forgatás, végre megfilmesítik a regényemet, szóval tegnap is kint jártam a forgatáson, a Antal Nimród rendezi, s a Johnny Depp alakítja Klerensz ügynök szerepét, nem igaz, hogy milyen ember, ha két szót beszélgettem vele, de mindenbe beleköt, infantilisnek gondol, meg folyton azzal jött, hogy az akácfa nem is őshonos Magyarországon, pont azelőtt a jelenet előtt húzott fel ezzel a maflasággal, amikor grillázsba forgatnak egy idegen pucér nőt, aki kibicsaklik az erdőben és egy idősebb futóbolond nő megtalálja, akit nem más alakít, mint a régóta népszerű Esztergályos Szicília, őt is felvettük, én voltam a fénydublőre voltaképpen, mert nem akarta más, a Nimród sem, és akkor megint megtalált a Johnny Depp, nagy hetykén jön oda hozzám, mire én, na mi van Deppecském, láttalak abban a kalózos szarban, s nem mondhatnám, hogy valami mély voltál, még akkor sem, ha a kritikusok elélveztek tőled, de nekem inkább a mélyebb filmjeid teccenek, mondom, mint az, amelyikben retardáltat játszottál, nem jut eszembe a címe, na abban megtaláltad önmagad, erre ő azzal terelte a témát, hogy ő igenis mély, csak máshogy, amúgy meg neki meg amúgy nem tetszik a regényem 233. oldala, hogy azt ki kéne tépni, mire én, mingyá kitéplek, annyi szent, erre ő azonnal fennhéjázott és elment levesért,

Ksssshhh...! Kezdődik, de még nem tudom, milyen lesz. Nédda, babamód bontakozik ki a szentembrió, még kis semmilyenség... Sajnos van, hogy még ebben a fázisban is elvetélnek. Nyomja...nyomja... levegő be, levegő ki. Már kint van az első tornyocskája. Mindjárt vallást választ. Meglássuk, mi lesz a tetején. Aha! Ez egy kereszt? Az! Amott, nini, az első püspök, milyen falat! ...a kölyökpüspök ebben a fázisban még ilyen kis gnóm, de majd kikupálódik a harmadik trimeszterben. ...Nédda, most alakul ki az épület arca. Vajon klasszicista stílusban rúgja ki magát vagy elindul a felkavaróbb és merészebb Gaudi nyomán? Mi lesz ez? neoromán …? neogótikus...? nem, ez késő barokk! Nézd a tornyait, milyen óriásian kicsik. Még csak plébániatemplom, de a pápa ezekben a percekben emeli székesegyházi rangra ! Na, most már helyes kis katedrális. Falai még szüzek, nem kenték össze vonagló imákkal. Friss freskóit még nem karcolta fel százezer miatyánk, tágas belső terét még nem hallelújázták össze, ezért ilyen jó itt a levegő. A szenteltvíz még tényleg szent. A csend még tényleg csend. A hajópadló is hogy ragyog, még nem térdepelték ki! Az imapadok is csinosak, míg rájuk nem rakódik a rengeteg hiszekegy, melyek különösen ki tudják kezdeni kényes felületkezelő anyagukat.

 Vajon milyen kincseket rejthet ez a bájosan egyforma epizódokat kínáló, különösebb értelem és cél nélküli, minden tanulságot mellőző tévés akciókomédia? Milyen szakmai bravúrokat igényel az alkotófolyamat során, hogy a végeredmény olyan kiváló és sablonos legyen, mint amilyen szokott. Íme 8 állandó párbeszédpanel, melyekből a varázslat megszületik, Len Lelevin térségi szakirodalmár kiegészítő kommentárjaival.

1.
„Igen? Nem érdekel! Kinek képzeled magad, azt mondd meg? Én nem tudom, kinek képzeled magad, de mit képzelsz magadról?! Minek képzeled magad, he?” - az életszerűséggel paralel kirohanás már-már megbotránkoztatóan naturalista szemszögből ábrázolja az emberi esendőséget. Az emberét, aki folyton tele van örök érvényű kérdésekkel, és minduntalan az Univerzum szemére veti, válasz után sopánkodva. A mondatvégi „he” hétköznapi egyszerűséggel nyomatékosítja, s mintegy követeli a választ. A felkiáltó és kijelentő módok megkérdőjelezhetőek az eszmei lényegiség kurzív attribútumában, s mint „harsány vadászkés” hasítja a valóságot. Hiába a dramaturgiai sikerrecept, e melodráma szereplői is inkább áldozatok, „túszok a kamera előtt”, akiket a Nagy Testvér zamatos hőzöngésre kényszerít éjjel-nappal.

Mint már tudjátok, én nem vagyok ingyenes nő. Fiatal se már, csak fiatalos. Ám mégsem akarok a fiatalok nyelvén szólni, mert a fiatalok nyelvén szólni nem lehet. Tudom, hogy mennyire nem jó ezt hallani magángondolataim szájából, de tény, hogy a technikában meg a kütyükben csak annyira vagyok járatos, mint Holle anyó a pornók világában.

Ahogy emlékeim bestináriumában nézelődök, csak egyszer kerültem szembe szakmám során az elfajzott technika egyik förmedelmes vívmányával, amikor is egy robotcsajt fogtak be mellém. De ne rohanjunk ennyire nyakbakapottan szélsebesen előre.

2011 májusadikát írtunk, amikor is egy alacsony, de magas rangú üzletember rendelt magához a LadyFarm girl catalogusából, elnöki lakosztályára, miközben a Le Mercie gazdag diplomataforgalmáról ismert vadászterületemen lebzseltem.

Bár még tombol a nyár, s abszolút nincs nyakunkon a kellemes ünnepek, ugye? mindazonáltal mi sem természetesebb ajándék Bjorn-nél.
Megjelent az elvetemült, abszurd, groteszk, norvég szerző Bjorn Soderlund trilógiája. A permanens gyönyörkötetben csak úgy tobzódik az izgalom, a kalamajka, a méz, na meg a sex! A világraszóló világregény pár részlete most ingyen letölthető, amíg a készlet tart! A lenyűgözően szürreális kalandregénykedés telistele ármánykodással és megdöbbentő megdöbbenéssel.

Kell ennél szebb ünnepek?

Kevesen hinnék, pedig én is tudom, mi az az ezerszer megénekelt és megfestett Szerelem, hát. Noha munkám során csak színlelem a dolgot, bennem is lakozik romantikus gén. Mai írásomban igyekszem pár magvas szerelmi tanácsot csöpögtetni rohamosan fellendülő fiúk, lányok, s emberek javára egyaránt! Mert köztudott, hogy én az ízek szerelmesei vagyok. Add a kezed, tarts velem bátran, ugye?

A minap egy vendégem így szólt hozzám:
- Én meglehetősen a kisasszonyszagra gerjedek! Úrrá lett rajtam a bujakór. Szeretem élvezni a nőt! Maga meg hogy lehet ennyire nem bujátlan?
Épp jókor nyomott homlokon csámpa bókja, hiszen egy softpornó forgatásról érkeztem, ahol díszletdisznók közt kellett disznólkodni. Szóval, nem voltam jó pass-ban.
- Szívesen megragadnám az alkalmát! - folytatta a tagbaszakadt csávó, de végül elzavartam egy összetekert újsággal.

 Egy ilyen zamatos húsvéttal a hátam mögött nem tudok nem megemlékezni, s újra írni, a számottevően klassz és szuper nyakon locsolások, s tőlem fakadó tojásosztások után, saját nőszemélyem jóvoltából!

...Aki azt hiszi, hogy a prostiélet csupa csillogás, rúzs, harisnya és kacagás, az még sosem ült repülőn... vagy ha ült is, az a gép nem mozgott, talajközel parkolt....vagy ha mozgott is egy kicsit, csupán olyan éjszakai pillangót kergetett, ami rendre kislisszolt a markából...Aki nem bírja a kéj és gyötrelem egy hányattatott sorsbani találkozását, az most forduljon el, s hallgasson, mert szerfelett kemény kalandkalamajkával érkezem, mint a kőszikla... Biztonsági öveket felcsatolni, étkezőasztalkákat és feleseket felhajtani !

Számomra az élet pszichoszomatikus, sajnos, és hogy ez a sajnos mennyire sajnos: amikor megtudtam, hogy a Föld valójában elképesztő sebességgel forog a semmiben, abban a pillanatban elkezdtem hányni. Nem lehet könnyű nőként érvényesülni, fizetett csókok s bérszerelmi ölelések kereszttüzében, ...Könnyű nők nehéz fiúk alatt nyögnek, s erre minden nap emlékeztetem magam, amikor felveszem a munkát. Ha felcsapsz prostinak, életed sokkal sűrűbb, gyorsabb lesz, és 220 felett elhagyod a valóságot...Vannak kolléganőim, akik boldogtalanok, és olyanok is, akik csak azt hiszik, hogy boldogok. Én valahol a kettő között vagyok. Szomorúan ragyogó élet ez, aranyozott szögesdrót, és szomorúbb bármi másnál, mint amit csekély képzeleteddel el tudsz képzelni, mondjuk szomorúbb egy egykedvű nő hallatánál, de semmivel sem szomorúbb egy veszett fejszénél.

„Milyen lehet meginni egy nőt?” – olvastam az óriási, rikító kóla reklámplakátot, amivel a lebombázott Kulturális Minisztérium szomorú roncsait akarták eltakarni a bámészkodók elől. Nos, hogy milyen lehet meginni, azt nem tudom, de hogy mit jelent számomra a másik ember szája, azt tüstént elmesélem.
...Kisiskolás voltam, a suliudvaron játszottam türelmetlenül, amikor a cserfes Zsófia odaugrabugrált - vagy bugraugrált, erre már nem emlékszem - majd igen cserfesen azt mondta a nagyszünet kellős közepén, hogy én biztos olyan alacsony vagyok még szexuálisan, hogy képtelen lennék vele smárolósat játszani a nagyszünet kellős közepén, tehát most.
Nem hagytam magam alulértékelni, hát elbújtunk a föciszertár kukái mögé és nekiestem a szájának. Amikor kibontakoztunk egymásból, mindketten riadtan vettük észre, hogy a csókcsata folyamán eltűnt a Zsófi szája. Csak a hiánya tátongott a helyén.
Zsófi sírva szaladt el.

Avagy egy elavulatlan örömhölgy ragyogó vallomásai

Na, aranyszemű olvasócskáim, eszembe jutott egy régi-régi sulis emlékem sulis koromból, amikor egy zánkai összosztálykirándulás alkalmával magamra hagytak a laszti pályán... A sok kanos helybéli kisfiú hamarosan rám is talált. Néztek, nagyon néztek, érettebb voltam a koromnál. Igazi nőhöz még nem mertek nyúlni, de hozzám igen, szépen körbevettek, lefektettek a forró betonra, majd primitív, lasztizástól ellenséges, fejletlen kis mancsukkal tapogattak, keresték a „nunám”:
- Hol a nunád, városi banya? - kiáltották egyenesen a szemembe.
- Vegyétek tudomásul, hogy közel állok a síráshoz - mondtam, mire elszaladtak. Később, ivarérett prostiként már magam választottam partnereimet, ők pedig durván használták minden testüregemet, s hajlatomat.